Addig lesz Székelyföld a miénk, amíg megműveljük

Megalakult a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma

Kovászna, Hargita és Maros megyei gazdaszervezetek és közbirtokosságok képviselői tartottak megbeszélést csütörtökön Zágonban, a Mikes Kelemen Kulturális Központban, ez alkalommal megalakult a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma.

„Bízunk benne, hogy történelmet fogunk írni, Székelyföldet nemcsak a hagyományok, a közös múlt, de a közös mezőgazdaság, erdőgazdálkodás lehetőségei is összekötik, és ezeket a lehetőségeket, csak összefogva tudjuk kihasználni” – indította a találkozót Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, aki ismertette az előzményeket és a konkrét terveket is. 

Kis József, zágoni polgármester házigazdaként köszöntötte a három megye gazdaszervezetének képviselőit, eredményes megbeszélést kívánt a jelenlevőknek, kiemelve, hogy a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság fontos kérdése ennek a térségnek is.

„Azé a föld, aki megműveli és addig lesz Székelyföld a miénk, amíg megműveljük” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki jó lépésként értékelte az ernyőszervezet létrehozását. „A politikum, az önkormányzat tételesen nem foglalkozik a mezőgazdasággal, de amíg az eszünk a helyén van és karunk bírja, ezen a téren is közösen gondolkodunk és megoldásokat találunk, a jó kezdeményezéseket pedig kiemelten támogatjuk. A székelyföldi mezőgazdasági összefogás előfutára volt több tartalmas együttműködés, itt van jó példaként a székelykeresztúri, csíkszépvízi és kézdiszéki tejszövetkezet összedolgozása, igaz, hogy kényszer szülte, de mindenki mellé állt és működőképessé vált. Ha van összefogás, tudjuk diktálni az ütemet, amihez a nagy felvásárlóknak is muszáj igazodni” – mutatott rá a tanácselnök, aki agráripari parkok létrehozását szorgalmazta.

„Az együttműködés és összefogás mellett fontos kérdés a hatékonyság is, és azt gondolom, hogy ennek az egyeztető fórumnak a fő célja, hogy megvitassuk, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a székelyföldi gazdálkodást” – hangsúlyozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.  „Mi, Maros megyében büszkék vagyunk a nyárádmenti és Küküllő menti gazdákra, de a Maros mentén is kiemelkedő eredmények vannak a mezőgazdaságban, nekik köszönhetően az állattenyésztés területén országos szinten élen járunk. De ez nem azt jelenti, hogy nincs több tennivalónk, van még hová fejlődni, ezért gondolni kell a tájékoztatásra, hogy a gazdákhoz eljussanak a kellő információk a mezőgazdasági programokról és pályázatokról, és oda kell figyelni az oktatásra is. Meggyőződésem, hogy az egyesületnek az is feladata, hogy minél több fiatalt bevonjon ebbe az ágazatba, hogy a fiatalok lássák meg a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, hiszen Székelyföldnek erőssége a mezőgazdaság, az erdő és a föld pedig olyan érték, amelyet meg kell őriznünk, mert ez biztosítja a jövőt az elkövetkező generációknak is” – fogalmazott a tanácselnök, megköszönve a kezdeményezők munkáját.

„A legtöbb ember Székelyföldön a mezőgazdaságban dolgozik, ha ezen a területen tudunk jó példát felmutatni, más ágazatokban is lesz előrelépés. És megvannak a saját jó példáink, sikertörténeteink, s nemcsak a mindenki által ismert tejfeldolgozókról beszélek. Minden esetben az összefogás, a közös cél volt a meghatározó. A mai találkozó egy fontos lépés a székelyföldi mezőgazdaság, a vidék fejlesztésében. Hogy a székelyföldi mezőgazdaság helytálljon, fejlődni tudjon és versenyképes legyen, egységes fellépésre van szükség. Kiemelt fontosságú lesz a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével való közös gondolkodás és munka, valamint az RMDSZ parlamenti képviseletével való együttműködés. Fontos az utánpótlás, hisz lehet látni, nem lett népszerűbb a szakképzés, tehát ezen a téren is sok fejleszteni való munka van, hogy fiataljaink egy-egy mesterséggel induljanak útra. Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek révén fiataljaink vidékre hazatelepednek, ahol a falusi gyerek is ugyanolyan feltételek mellett tanulhat, mint a városi. Ugyanakkor fontos lesz az együttműködés a magyarországi partnereinkkel, nemcsak az egyes ágazatokat érintően, hanem uniós szinten is, hogy a székelyföldi kistermelők és gazdák érdekeit is meg tudjuk jeleníteni a Közös Agrárpolitika szintjén” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Tóth László, csíkszeredai főkonzul Magyarország kormánya nevében köszöntötte a jelenlévőket. „Ahol stabilitás és egység van oda szívesebben megy a szakma, de könnyebben jön a támogatás is. A mai világban az érdekképviselet mellett az érdekérvényesítés is fontos és ezt közösen hatékonyabban lehet megtenni” – hangsúlyozta a főkonzul, bejelentve, hogy a jövőben folytatódik a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program.

Orbán Miklós, az Agrosic Közösségek Közti Társulás igazgatója és Szabó Árpád, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Maros megyei alapítója ismertette a konzultatív szerepet betöltő egyeztető fórum működési szabályzatát. Ebben szerepel az állandó bizottság létrehozása is, amelyben a szarvasmarhatenyésztők, juh és kecsketenyésztők, növénytermesztők, zöldség-gyümölcs termesztők, kertészek, gyógynövény termesztők, sertéstenyésztők és méhészek, erdészek és vadgazdálkodással foglalkozók, biotermelők, a mezőgazdasági szakoktatási intézmények ágazatonként delegálnak képviselőket. Augusztus 20-ig minden megye egy-egy állandó bizottsági tagot nevesít ágazatonként, döntötték el a tanácskozáson. A zágoni találkozón több mint ötven gazdaszervezet és közbirtokosság vezetője vett részt.

2010-ben Homoródfürdőn született meg annak az igénye, hogy összefogják a székely gazdatársadalmat, tehát az együttműködés, a közös fellépés szüksége hívta életre a Székely Gazdaszervezetek Egyesületét. Az ernyőszervezetet nemrég jegyezték be, célja a Székelyföld területén működő mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezetek, vállalkozások, oktatási intézmények számára lehetőséget teremteni az érdekegyeztetésre, a tevékenységük összehangolására, valamint a hatékonyabb érdekképviseletre.