Turizmus Háromszéken

Háromszék hét csodája

Felfedezni Kovászna megyét nem egyéb, mint egyszerű, természetes, ízletes és vérpezsdítő kaland. Feltöltődés. Kikapcsolódás. Hét csodát ajánlunk Háromszékről azoknak, akik szeretnek felfedezni, kincset lelni.

1. Büdös-hegy és a környéke

A Büdös-hegy (1143 m) a Csomád-Bálványos hegység részét képezi, a Keleti-Kárpátok vonulatának legdélebbi posztvulkanikus felszíni megjelenése. Ezek a hideg posztvulkanikus emanációk (mofetták, szolfatárák és borvizek) nagy geológiai, turisztikai és gyógyászati értékkel bírnak.

Itt található a Büdösbarlang, amelyet Európa legnagyobb természetes mofettájaként tartanak nyilván, hossza 14 méter. Naponta hozzávetőlegesen 2 000 m³ szabad széndioxidot bocsájt ki. A környéken más kénes barlangok is találhatóak, ilyenek a Timsós-barlang, a Gyilkos-barlang és a Madár-temető. A régióban felbukkanó ásványvizek bő választékát számos hagyományos népi fürdő hasznosítja, ezek különféle gyógyhatással bíró, erdőben szétszórtan kiépített kisebb medencék.

Az ilyen bugyogó gyógymedencék – az Apor feredő, Mikes-fürdő, Csiszár-fürdő – a nyári frissítő fürdőzés ideális helyszínei.

2. Vargyas-szoros természetvédelmi terület

A Vargyas-szoros a gyalogtúrázók, sziklamászók és barlangászok kedvenc helye. Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. A Vargyas-patak szabdalta gyönyörű sziklaszoros a Persány-hegység északi részén fekszik. A patak által létrehozott mészkőképződmények és számos geomorfológiai forma díszíti.

A közel 4 km hosszú völgyben égbenyúló sziklákat, magas, függőleges és meredek hegyoldalakat találunk. Mészkőtornyok (Galambok-tornya, Csala-tornya), mészkőormok, víznyelők, dolinák, málladékok, valamint tudományos és barlangászati szempontból jelentős üregek sokasága teszi különlegessé a tájat. Szinte érintetlenül fennmaradt archeológiai és paleontológiai értékeket őriznek a nagyközönség számára részben lezárt barlangokban.

Az Orbán Balázs vagy Almási barlang, a Lócsűr, a Tatárlik helyi idegenvezető kíséretében látogatható. Itt található az ország legnagyobb, 19 fajt számláló denevérpopulációja.

3. A Damokos Gyula udvarház és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum a Damokos Gyula neoklasszicista stílusban épült udvarházban és az azt körülvevő kertben található. A közel két hektár területen a székelység épített örökségei – székely házak és kapuk, vízimalom, valamint fából, illetve kőből faragott székely síremlékek láthatóak.

A mezőgazdasági szerszámokból és gépekből összeállított gyűjtemény Erdély szinten is egyedülálló. A múzeum számos kollekciója közül a legértékesebb az öntvény-kályha, valamint a hangsugárzó eszközök gyűjteménye. A látogatónak alkalma nyílik a két világháború közti időből származó rádiót, patefont vagy akár gramofont is hallgatni.

Továbbá a múzeum aktív szerepet tölt be a hagyományos népi mesterségek megőrzésében, ápolásában. Az intézmény által működtetett népfőiskola számos olyan műhelyt, tanfolyamot, tábort szervez, ahol a bútorfestés, fafaragás vagy akár a húsvéti tojásfestés fortélyait lehet elsajátítani.

4. Gelencei Szent Imre római katolikus műemléktemplom

Háromszék legértékesebb kultikus műemléke a gelencei római katolikus templom, védőszentje Szent Imre. A XIII. században épült templom több építészeti stílusjegyet őriz: román, gótikus, reneszánsz és barokk elemeket is találunk.

A XIV-XV. századból származó Szent László-legendát ábrázoló fali freskók, a kunok elleni harcát bemutató képsorok, Erdély szerte a legjobban fennmaradt freskók közé tartoznak.

A templom legrégebbi és legértékesebb elemei közé sorolható a több évszázados keresztelőkút, valamint a 103 darabból álló, festett kazettás mennyezet, melyek közül néhány 1629-ből származik. A műemléktemplomot a művészetek, és a szakrális történelem kedvelőinek ajánljuk.

5. Rétyi Nyír természetvédelmi terület

A közel 2 km² területen fekvő futóhomokos, dűnés szerkezetű természetvédelmi terület a Fekete-ügy egykori árterületén található, eutróf mocsarakból álló, számos ritka fajnak otthont adó élőhely. Olyan glaciális relikviákat találunk itt, mint például az aldrovanda, erdei kökörcsin, göcsörtös nyír, erdei angyalgyökér, a kotuliliom és a fehér tavirózsa.

Biodiverzitás szempontjából Háromszék legjelentősebb védett területe. Az itt élő népes békafaj között találjuk a reliktum-fajnak is tekinthető mocsári békát, amelynek hím példányai párzás idején megváltoztatják bőrszínűket. Az ültetett erdei fenyves alkalmazkodott a mostoha életkörülményekhez. Érdemes meglátogatni a nyírfaerdőt is, amely számos időszakos tavat, nedves gyepeket, ritka virágokat rejt.

A táj szépsége hivatásos fotográfusokat, de filmproducereket is idevonz, 2003-ban az amerikai Cold Mountain című film egyik forgatása zajlott a nyírben.

6. Kovászna-Kommandó keskeny-nyomtávú erdei vasút és gőzmozdony

A keskeny nyomtávú kisvasút 1882-ben épült, ipartörténeti műkincs, amely valóságos időutazásban részesíti a látogatót.

A keskeny nyomtávolságú (760 mm) Kovászna-Kommandó Erdei Kisvasút régen a Kommandó környékén előállított deszkaáru szállítását biztosította Kovászna városba. Az erdei kisvasút alsó és felső pontjának szintkülönbségéből adódóan került sor az 1890-ben felavatott Sikló építésére. A Sikló egy teljesen környezetkímélő, rendkívüli szerkezetű műszaki felszerelés, működtetési mechanizmusa a gravitáción alapult. Összhossza 1236 m, az állomások közti szint-különbség 327 m volt.

Az ipartörténeti műemlék Kovászna Megye Tanácsa és Kovászna város önkormányzatának tulajdonába került, restaurálása és turisztikai hasznosítása a következő évek kihívását jelentik.  

7. Nagyajtai erődtemplom

A nagyajtai unitárius templomerőd a település legrégebbi építészeti és művészettörténeti épületegyüttese. Az 5 m magas fallal körülvett, két bástyával védett templomvár a település legmagasabb pontján, a Varjúfészek nevű dombon épült, a dokumentumok szerint a XVI. század második felében, illetve a XVII. század elején. Az erőd belső udvarán áll a XIV. századi késő gótikus, hálós boltozatú templom.

Legértékesebb elemei a kehely formájú szószék, amely négy kőből faragott kazettából tevődik össze, valamint az ugyancsak kőből faragott, 1710-ből származó korlát. Régiségét tekintve Erdély hatodik legrégebbi szószékeként tartják számon. Figyelemre méltóak a karzatot díszítő festett kazetták, amelyek a helyi népi motívumok elemeit hordozzák. A templomban európai uniós támogatással átfogó helyreállítási munkálatokat végeztek, amelynek során Szent László-freskókat fedeztek fel.

A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület honlapja