Decentralizáció és ingatlanvagyoni kérdések a tanácsülésen

Négy, decentralizációt szorgalmazó, ingatlanvagyonnal kapcsolatos határozatot fogadott el egyöntetű szavazattal csütörtöki tanácsülésén Kovászna Megye Tanácsa. Az online tartott ülésen több fontos éves jelentést is jóváhagytak.

A sepsibesenyői ifjúsági tábor átvételét igénylő határozatot fogadtak el elsőként a megyei tanácsosok. Mint ismeretes, Novák Eduárd ifjúsági és sportminiszter decentralizációs törekvése nyomán a diáktáborok átadását kezdeményezi a kormány. Kovászna megyében már csak a besenyői tábor maradt minisztériumi tulajdonban, az elkövetkezőkben ezt is szeretné átvenni és működtetni a megyei önkormányzat. Mint ismeretes, tíz éve a megyéhez került négy egykori pionírtábor, ebből az uzonkait és a krasznait a baconi, illetve a szitabodzai önkormányzatnak adták át, a kommandóit teljesen újjáépítették, a zabolai Csipkést pedig feljavítva működteti tovább a megyei önkormányzat. A 210 férőhelyes sepsibesenyői ifjúsági tábor a megye legnagyobb ilyen típusú létesítménye.

„A decentralizáció hívei vagyunk és az évek során bebizonyítottuk, hogy jobb gazdái vagyunk a közvagyonnak, mint az állam. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a besenyői tábor is hozzánk kerüljön. Legalább ennyire fontos, hogy Kovászna Megye Tanácsa az egyetlen olyan megyei önkormányzat, amely nem saját székházban működik, politikai okokból a kilencvenes években állami közvagyonként telekkönyvezték az ingatlant, a prefektúra ügykezelésében van, nekünk csak használatba adták, most szeretnénk ezt jogilag orvosolni és végre átvenni az épületet, hiszen több mint száz alkalmazottal működünk benne több évtizede” – indokolta meg Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A most elfogadott tanácshatározat a folyamat első lépése, ugyanis kormányhatározatra van szükség, hogy állami közvagyonból megyei tulajdonba kerülhessen.

A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár háta mögött levő épület esetében is igénylik a tulajdonjog átvételét az államtól, hogy az egész ingatlan a megyei önkormányzathoz kerüljön és lehessen felújítani. „Jelenleg egy szint a megyei tanácsé, ahol a mellékhelyiségeket már az állam nevére telekkönyvezték, márcsak ezért is rendezni kell ezt a faramuci jogi helyzetet” – mutatott rá a jogi visszásságokra az elnök. Az épületben találhatóak a megyei művelődési igazgatóság irodái is a – ezek területileg a megye tulajdonában vannak, valamint az épületben működik a fogyasztóvédelem és a metrológiai hivatal. Az épületben nem végeztek nagyobb munkálatot felépítése óta, kivéve azt a részt, ahol a megyei önkormányzathoz tartozó Háromszék Táncegyüttes és a megyei hegyimentő közszolgálat irodái kaptak helyet.

A tanácsülésen bemutatták a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság éves jelentését a gyermekelhagyásra vonatkozóan. Tovább csökkent a kórházban elhagyott gyermekek száma, derült ki Vass Mária igazgatónő beszámolójából.  Míg 2005-ben még 122 csecsemőt hagytak el a kórházban, 2019-ben 23-at, tavaly pedig 18-at, ebből négyet sikerült a családba visszahelyezni, 13 hivatásos nevelőkhöz került, egy baba a fogyatékkal élők bentlakásos intézményében van.

A gyermekelhagyás elsősorban vidéken jellemző, a legtöbb ilyen eset Előpatak, Zabola, Zágon és Nagyborosnyó községből volt. A SERA Alapítvánnyal közös pályázatuk a megelőzésre, felvilágosításra összpontosít, ennek eredményei kézzelfoghatóak, azt tapasztalják viszont, hogy a helyi önkormányzatok szociális irodái és a családorvosok támogatása nélkül ez a tevékenység nem tud hatékony lenni – ismertette az igazgatónő.