A jövő az elhatározással kezdődik

170 éve, 58 esztendős korában hunyt el Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós. Halála évfordulójának alkalmából három napos rendezvény keretén belül emlékeztek idén is Kovásznán és szülőfalujában Csomakőrösön a nagy székely kutatóra.

Kőrösi Csoma Sándor életpéldája révén építjük Székelyföldet

170 éve, 58 esztendős korában hunyt el Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós. Halála évfordulójának alkalmából három napos rendezvény keretén belül emlékeztek idén is Kovásznán és szülőfalujában Csomakőrösön a nagy székely kutatóra.

Az április 12-14. között Háromszéken zajlott 23. Csoma-napok eseménysorozatot idén is a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte. Számos konferenciával, kiállítással és további, Kőrösi Csoma Sándor életműve, valamint színház, zene, képzőművészet és néptánc kísérő eseményekkel emlékeztek együtt a keletkutatóra a hazai és határon túlról ide látogatott vendégek, jeles résztvevők, a kultúra és a tudomány szférájából érkezők egyaránt.

Szombaton a csomakőrösi emlékünnepség ünnepi istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Dénes Csaba, sepsiszéki esperes, majd a jelenlevő közméltóságok, a város elöljárói, a meghívottak, az emlékező közösségek helyezték el a kegyelet koszorúit a tudós csomakőrösi szobránál, a csomakőrösi iskolások közreműködésével.

Ezt követően az emlékünnepély áthelyeződött a Csoma emlékházhoz, ahol elsőként Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és egyben a rendezvény fővédnöke köszöntötte az emlékező közösséget. Beszédében méltatta a rendezvénysorozat nagyságát. A Csoma-napokat fajsúlyos tudományos rendezvényként emelte ki, ahol a konferencia, a tudás, a hit és elszántság együtt tél. Továbbá a kis székely falúból származó kutató munkásságából ránk maradt örökség nagyságára hívta fel a figyelmet, amellyel méltán dicsekedhet a közösség.

A hűség, az elkötelezettség és a hit példaképének nevezte Kőrösi Csoma Sándort dr. Pozsony Ferenc, néprajzkutató, aki a nyelvész életének központi céljaként a magyar nép sajátos hazájának, kultúrájának feltárását jelölte meg.

“A jövő elhatározással kezdődik. Ez így volt Körösi Csoma Sándor idejében is, így van most is. A mi nemzetük jövője is nagy elhatározással kezdődött jó ezer évvel ezelőtt. Ezer esztendő alatt egyik kezünkkel védtük, a másikkal építettük ezt a tájhazát. Ezer esztendő alatt konok elhatározással éltünk, alkottunk, gyarapítottuk a világörökséget, kultúrában, művészetekben, egyetemes történelmi tettekkel egyaránt. Így volt ez rendjén Csoma Sándor idejében is, így van ez rendjén ma is. Körösi Csoma Sándor életpéldája arra kötelez, hogy az őáltala megjelölt úton járjunk tovább” - hívta fel a jelenlevők figyelmet beszédében Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke.

Hozzátette ugyanazzal az elhatározottsággal, konoksággal kell dolgoznunk ma is, ahogy tette a nagy utazó, annak érdekében, hogy Székelyföld, “a közös alkotás, mindannyiunk tulajdona” továbbra is azoké legyen, akik megdolgoztak érte. “Csoma Sándor ebből a büszke székely-magyar faluból indult el és végig gyalogolt három kontinenst, hogy eljusson a gyökereihez, a gyökereinkhez. Majd maradandót alkotott. Olyant, amire a világ tudományos élete 170 év után is méltán felnéz.” – mutatott rá a megyei elnök.

Idén a Csoma-emlékéremmel dr. Erdély István régészt tüntették ki, aki azonban betegsége miatt nem lehetett jelen. Az ünnepeltet köszöntő és érdemeit méltató beszédet, laudációt Székely Zsolt történész mondta el, az érmet pedig Csáji Koppány vette át és köszönte meg a díjazott helyett.
Az emlékünnepséget Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökének köszönőbeszéde zárta, valamint a Tiszta Szív kórus műsora, akik Cseh Béla vezényletével gyerekdalokat adtak elő.