A magyar szakképzés éve lesz 2015

A külhoni magyar szakképzés évévé nyilvánítja a 2015-ös esztendőt a magyar kormány – közölte Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Sepsiszentgyörgyön.

A külhoni magyar szakképzés évévé nyilvánítja a 2015-ös esztendőt a magyar kormány – közölte Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Sepsiszentgyörgyön, ahol Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, valamint Antal Árpáddal, a megyeközpont polgármesterével folytatott megbeszélést január 8-án, csütörtökön.

Az államtitkár kifejtette, az elmúlt években a nemzetpolitika fő irányát a honosítás képezte, idéntől a szülőföldön való boldogulás támogatása kap nagyobb hangsúlyt, Magyarország a gazdaság irányába tereli a nemzetpolitikát. Úgy véli, rendkívül fontos, hogy a fiatalok olyan szakmát válasszanak, amely révén képesek megteremteni a megélhetést családjaik számára. Potápi Árpád azt is elmondta, habár újdonságnak számít a nemzetpolitikában a gazdasági szempontok előtérbe helyezéséről és az európai uniós programok bevonásáról beszélni, olyan rendszert szeretnének kiépíteni, amely lehetővé teszi a budapesti pályázást a külhoni magyar gazdasági szereplők számára is.

Tamás Sándor megyei tanácselnök beszámolt az eddigi eredményekről, azokról a lépésekről, amelyeket az elmúlt egy évben az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete a magyar állampolgársági ügyintézés kapcsán tett. Hozzátette, habár a honosítási munka nem áll meg, további, a nagycsaládosokat támogató programokra van szükség, például a magyar anyák ösztönzése a gyerekvállalásra és az oktatási, nevelési támogatás rendszerének átalakítására. Szükség lenne ugyanakkor arra a gazdasági és közigazgatási háttértudásra, tapasztalatra is, amellyel Magyarország és a magyar vezetők rendelkeznek, hiszen a jó példák, a bevált módszerek eltanulása Székelyföldön is hasznos lehet.

A fiatalok itthon maradását és az aktív lakosság támogatását célzó programokat tartaná hasznosnak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Mint kifejtette, ilyen tekintetben eszköz lehet a gyermeknevelési támogatás, a gyermekvállalás ösztönözése a

határon túli magyar édesanyák körében. Élénkítő hatással lenne a gazdasági helyzetre a magyar vállalkozók bevonzása Székelyföldre. A Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyre tervezett agrártudományi kara kapcsán Antal elmondta, az új szakok beindításához hathatósan hozzájárult a helyi önkormányzat, azonban a gyakorlati oktatás megszervezéséhez további területek vásárlására lenne szükség - ebben kérte a magyar kormány segítségét.

A találkozón Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja a kapcsolatépítő találkozások fontosságára mutatott rá, amely ezúttal az államtitkár és a háromszéki vezetők között jött létre. Mint fogalmazott, ezek az alkalmak is rálátást biztosítanak a magyarországi elöljárók számára a székelyföldi problémákra, igényekre.