A világ közepe a szülőföld - Kettős könyvbemutatóval emlékeztek Bod Péterre

„Hol vagyon a földnek közepe? ... a kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz” – idézte fel a Szent Hilariusból származó rövid szentenciát Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója pénteken este a felsőcsernátoni tudós, lelkész, irodalom- és egyháztörténész elhunytának 250. éves évfordulója alkalmából megszervezett rendezvény kezdetén. Véleménye szerint az idézet az önazonosságtudatról szól, legalább két értelemben: a világ közepe a szülőföld – Bod Péter mindvégig büszke volt székely származására –, illetve az embernek önmagában kell, hogy legyen egy biztos pontja, amelyre világát ráépítheti. Bod Péter ezt megtette, ráadásul még ma is vannak munkásságának olyan részei, amelyekről a tudománynak lehet új mondanivalója, mondta a könyvtárigazgató.

„Hol vagyon a földnek közepe? ... a kerek föld közepe ott vagyon, ahol te állasz” – idézte fel a Szent Hilariusból származó rövid szentenciát Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója pénteken este a felsőcsernátoni tudós, lelkész, irodalom- és egyháztörténész elhunytának 250. éves évfordulója alkalmából megszervezett rendezvény kezdetén. Véleménye szerint az idézet az önazonosságtudatról szól, legalább két értelemben: a világ közepe a szülőföld – Bod Péter mindvégig büszke volt székely származására –, illetve az embernek önmagában kell, hogy legyen egy biztos pontja, amelyre világát ráépítheti. Bod Péter ezt megtette, ráadásul még ma is vannak munkásságának olyan részei, amelyekről a tudománynak lehet új mondanivalója, mondta a könyvtárigazgató.

A rendezvény nyitányában Gudor Kund Botond gyulafehérvári református esperes, kutató Bod Péter (1712-1769), a történetíró című, 2018 végén a baróti Tortoma Könyvkiadónál megjelent kötetéről a szerzőt Demeter László kiadóvezető kérdezte.  „Közel érzem magam Bod Péter életművéhez, hiszen majdnem 19 évig abban a házban laktam, amelyet ő épített, és amelyben ő is lakott, tehát körülvett az a szellemiség, amit nevezhetünk akár a barokk vagy a korai felvilágosodás szellemiségének, mindenképpen olyan megtermékenyítő közeget találtam a magyarigeni miliőben, amelyet meg kellett érteni, és a megértés folyamata szülte ezt a könyvet” – mesélte Gudor Kund Botond, aki korábban magyarigeni lelkészként szolgált. Mint elmondta, Bod Péter azon történetírók, tudós emberek közé tartozik, akik történelmünknek, de azon belül Közép-Kelet Európának, Európának az identitását magyarul fogalmazták meg. „Bod Péter historiográfiáját az utilitarizmus, a haszonelvűség fémjelzi. Nekünk is kötelességünk hasznosnak lenni, mindenáron átadni azt, ami veszendő, ami mulandó, és ha elhalasztjuk ezt, elmulasztjuk teendőinket, akkor mi felelősek leszünk a Teremtő és a történelem előtt. Ez nemzetépítés, országépítés” – fogalmazott a szerző.

Bod Péter, a kartográfus

Ezt követően került bemutatásra a frissen megjelent, Bod Péter, a kartográfus című könyv, amely a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában, Gróf László és Gudor Botond Kund szerkesztésében látott napvilágot. A kötet a jeles kultúrszemélyiség kevésbé ismert térképészeti munkásságát és annak határtémáit járja körül tudományos alapossággal, népszerűsítő jelleggel, gazdag illusztrációs anyaggal. Újdonságértékéről Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszélt. Mint rámutatott, mindmáig kevésbé ismert Bod Péter jártassága a történelmi segédtudományokban. „Azért tartjuk különösen fontosnak a könyv megjelenését, mert a nagyközönség számára is tudományos alapossággal mutatja be a kiváló erdélyi teológus munkásságának kartográfiai vetületét. Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza című kötet megjelenése mérföldkő volt a térképkiadás történetében, hiszen a mindkét kiadáshoz járó Négy fő mappával Bod Péter – bár nem volt a szó szoros értelmében kartográfus – az első magyar nyelvű világrész-térképeket jelentette meg” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor. Elmagyarázta, ezeket Matthäus Seutter Atlas Novusából másolta, de ellátta magyar szövegekkel. Ugyancsak fontos a Historia Hungarorum ecclesiastica című munkája, amelynek magyar nyelvű kézirata a nagyenyedi Bethlen Kollégium dokumentációs könyvtárában található, és ennek melléklete az a szintén kéziratban lévő, nagyméretű térkép, amely a magyarok vándorlását mutatja be és amely szintén Bod Péter rajza.  „Ő volt az első magyar, aki összefoglalóan ábrázolta népünk útját az Ural-hegységtől a Kárpát-medencéig. Mindez az erdélyi történelmi földrajz első kartográfiai megvalósítása” – mutatott rá.      

Gróf László térképtörténész, oxfordi egyetemi tanár felidézte a világrész-térképek megtalálásának történetét. Teljesen véletlenül bukkant rá Bod Péter Amerika-térképére, amelyen magyarul voltak az elnevezések, de szerző nem volt feltüntetve. Ugyancsak véletlen volt, hogy észrevette: a Bázelben nyomtatott, Az Isten vitézkedő Anyaszentegyháza című kötetnek négy melléklete is van, ezek egyikében volt a keresett térkép, így fedezték fel 250 év távlatából Bod Pétert, a kartográfust. Ugyancsak a véletlenek játszottak közbe Bod Péter portréjának megszerzésében is, a színes reprodukció a kötetben látható, ám a kolozsvári Szépművészeti Múzeum, mint a festmény őrzője, nem hagyta jóvá a hozzáférést korábban, azzal az indokkal, hogy használhatatlan. A Gyulafehérvári Múzeum viszont kölcsönkérte egy kiállításra, így sikerült megszerezni a színes portét. A térképek másolása Bod Péter korában megszokott volt, mondta el a térképtörténész, hiszen egy ország felmérése évtizedekig tartott, tehát egy térképet kiadni és egy térképet készíteni teljesen más jelent, pontosított, rámutatva, hogy „Bod Péter volt az, aki munkájához csatolta a térképet és pontokkal jelezve azt, amiről a könyvében beszélt. Tehát mondhatjuk, hogy Bod Péter térképe az első oktatótérkép volt”.

Feiszt György szombathelyi levéltáros, kutató, a kötet társszerzője a Bod család címerét kutatva fedezte fel, hogy nem azonos a megfestett portrén látható és a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban található címer, ezért további kutatást tart szükségesnek a témában. Mint mondta, családi történetbe, hadtörténetbe kellene belemerülni, mert mindkét címeren vérrel szerzett nemesség szimbólumai jelennek meg.    

Az emlékrendezvényt a Codex régizene-együttes hangulatos, ihletett, Bod korához dallamvilágában illeszkedő rövid fellépése zárta.