Itt vagy: » Sajtószoba » Hírek » Az állam jogalkotói nagylelkűségétől függnek a kisebbségi jogok

Az állam jogalkotói nagylelkűségétől függnek a kisebbségi jogok

2017. október 23., hétfő

A napokban zajlott Strasbourgban az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris ülése, ahol többek között megvitatásra került a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés, valamint a kétnyelvű pályázati űrlapok kapcsán a több mint 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselő által aláírt petíció is

A napokban zajlott Strasbourgban az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris ülése, ahol többek között megvitatásra került a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés, valamint a kétnyelvű pályázati űrlapok kapcsán a több mint 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselő által aláírt petíció is.

A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája az egyetlen keretegyezmény, amely a kisebbségi nyelvek védelmére szolgál és az Európai Kulturális Örökség részeként elismeri ezeket a nyelveket, és az Európa Tanács 47 tagállamából eddig 25 fogadta el. A Charta több előírást tartalmaz, az országok maguk választják ki, mit vesznek át, majd rögzítenek saját belső jogrendjükben. Fontos előírása a Chartának, hogy a kisebbségek képviselőivel közösen válasszák ki az elfogadott előírásokat. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke a kongresszus által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőre, már korábban tájékozódott az ügyben Kovászna megyében.

A témában tartott sajtótájékoztatón Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának tagja elmondta: „Felszólalásomban elmondtam, hogy sajnos a realitás a tagállamokban más, a kisebbségi jogok bővítése, így a többnyelvűség is az állam úgynevezett jogalkotói nagylelkűségétől és a többség döntésétől függ, illetve attól, hogy milyen kényszerítő ereje van az állam által elfogadott és ratifikált nemzetközi egyezménynek. Mint tudjuk, sajnos nem elég nagy a kényszerítő erő. A gyakorlatban azt látjuk, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára az állam nem biztosítja azokat a szükséges költségvetési alapokat, amelyek lehetővé tennék ennek a Chartának az alkalmazását, egészen pontosan, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok is anyanyelvükön fordulhassanak az állami és közigazgatási hatóságokhoz.”

Az alelnök összegzésként kiemelte, több javaslat is szerepel az elfogadott jelentésben: kormányzati szinten különítsenek el a többnyelvűséget elősegítő költségvetési forrásokat; a kormány ne akadályozza a helyi és regionális önkormányzatokat a többnyelvűség alkalmazásában; minden kormány tegyen konkrét lépéseket annak érdekében, hogy védje a nyelvi sokszínűséget és támogassa a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy fenntarthassák a többnyelvűséget, a többnyelvű ügyintézést; továbbá, minden kormány fontolja meg, hogy regionális nyelvi státust kapjanak azok a történelmi regionális vagy kisebbségi nyelvek, ahol az ezeket a nyelveket beszélő lakók száma vagy aránya megköveteli.

A strasbourgi plenáris ülésen megfigyelőként részt vett Klárik Attila, a megyei önkormányzat Külkapcsolati, európai és nemzetközi ügyek szakbizottságának elnöke is, aki beszámolt arról, hogy a Monitoring Bizottság ülésén napirendre tűzték a több mint 150 civil szervezet által benyújtott beadványt, valamint a tavaly márciusban a Székely Nemzeti Tanács által beadott, a helyi zászlók kitűzésére vonatkozó petíciót is. A civil szervezetek által benyújtott petíció kapcsán szót kapott a román küldöttség vezetője, aki a Kovászna megyei kormánybiztosi hivataléval azonos álláspontját ismertette. A bizottság döntése értelmében az említett két esettel kiemelten foglalkoznak jövő évben, amikor egy megfigyelő küldöttség látogat az országba az Európa Tanács részéről.

„Románia a Regionális és kisebbségi nyelvek chartáját 2007-ben fogadta el, illetve iktatta saját jogrendjébe (azaz ratifikálta), ám a törvénynek mai napig nincs egységes, konkrét alkalmazási módszertana, a helyi önkormányzatokra bízza ennek az alkalmazását ott, ahol a nyilvántartott kisebbség lakossághoz viszonyított aránya eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot. Így ahány közigazgatási egység, annyi értelmezés és megoldás. A kongresszus közvetítésével, többek között, azt is követelnünk kell, hogy országos alapokból, egységesen fordítói központokat hozzanak létre minden olyan közigazgatási egységben, amelyre vonatkozik a törvény, vagy az önkormányzatok keretén belül működtessék külön erre a célra leosztott költségvetésből, megfelelő szakapparátussal az elméletben megoldott, gyakorlatban ellehetetlenített valós kétnyelvűséget. Egyébként többnyire minden szinten visszaköszön az, hogy általában megszületik az európaiság nevében egy kerettörvény, de nincs meg hozzá a megfelelően egyértelmű alkalmazási módszertan és hozzárendelt pénzügyi alap” – fogalmazott Klárik.

Kovászna Megye Tanácsa meghívására az Európa Tanács jövő évben, május 28-30. között Bálványoson tematikus konferenciát és bizottsági ülést szervez a Többnyelvűség a helyi és regionális önkormányzatokban témában.

Hírek