Biogazdaság fejlesztése Háromszéken

Az ASIMCOV egyesület Kovászna Megye Tanácsával közösen indította útjára a Biogazdaság intelligens fejlesztési képességének erősítése Kovászna megyében című programot. A pályázattal kapcsolatban a megyei tanácsnál tartottak találkozót a háromszéki önkormányzatok, civil és ifjúsági szervezetek, intézmények képviselőivel, szeptember 15-én.

A projekt célja a biogazdaság fejlesztési lehetőségeinek felmérése és a megyei biogazdasági ökoszisztéma megerősítése egy fenntartható megyéért, helyi közösségek, a gazdasági szereplők, az oktatás és a helyi közigazgatás bevonásával. A biogazdaság minden olyan ágazatot – mezőgazdaság, élelmiszeripar, zöld energia, erdészet, textilipar, stb. – magába foglal, ami biológiai erőforrások felhasználását igényli, különös figyelmet fordítva a hulladéktermelés csökkentésre, illetve azok újrahasznosítására.

„Kovászna megyében már vannak jó példák arra vonatkozóan, hogy miként lehet a lebomlandó, organikus hulladékból modern technológiával természetbarát termékeket előállítani” – hangsúlyozta a találkozón a program bemutatása kapcsán Mátyus Enikő, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) projektmenedzsere. Országos, gyakorlati jó példaként említette az energetikailag szinte független Gelencét, ahol egy uniós pályázat révén, németországi és ausztriai modellek alapján közel öt év alatt biomassza alapú fűtésrendszert vezettek be a közintézmények 90 százalékába. Az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó az egyetlen az országban, amely tejsavóból energiaitalt készít, a barátosi Bartók Erzsébet szövőműhelyében az újrahasznosított, kibontott gyapjú pulóverekből szőnyegeket sző alkalmazottjaival, a sort erősíti a sepsiszentgyörgyi Wieb toys, amely kukoricahulladékból gyárt 3D nyomtatóval készített játékokat. A projektmenedzser hozzátette: Kovászna megye már felkerült a nemzetközi Bio-piactérre, a biogazdaság alapú vállalkozásaival, ezt szeretnék bővíteni.

A projekt illeszkedik a megyei önkormányzat 2021-2030-ra vonatkozó fejlesztési stratégiájához, a Potsa-tervhez.

„Zöld Háromszék programunk révén minden olyan projekthez szívesen csatlakozunk, amely egy fenntartható térség kialakítását szolgálja. A mostani projektben kiváló példaként szolgál a megyei hulladékkezelési rendszerünk, amely sok tekintetben országos elsőnek számít. A lécfalvi integrált hulladékgazdálkodási központban a begyűjtött biológiai hulladékot komposztáljuk, így kiváló minőségű virágföldet állítanak elő szakembereink. Háromszék akkor tud fejlődni, ha stabil alapokra helyezzük, ennek érdekében keresnünk kell az innovatív, környezetbarát megoldásokat. Az ASIMCOV egyesülettel közösen nyert pályázat ennek a folyamatnak a része” – fogalmazott Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.

A projekt keretében a jó példák és kezdeményezések tükrében megyei szintű stratégiát dolgoznak ki. A hosszú távú cél az önfenntartó települések létrehozása, helyi termékek létrehozásával, értékesítésével, munkahelyteremtéssel. A program keretében munkacsoportokat hoznak létre minden Kovászna megyei településen, képzéseket szerveznek, elsősorban a fiatalokat szólítják meg, önkormányzatok, civil szervezetek, mezőgazdasági referensek bevonásával.

A pályázatot az Európai Szociális Alapból finanszírozzák az Adminisztratív Kapacitás Növelése Operatív Program keretében, értéke 400 ezer lej, a projekt 2023 júniusáig tart.

Dr. Sebestyén Tihamér, a Green Energy Klaszter munkatársa kifejtette: összehangolt integrált fejlesztési stratégia kidolgozására van szükség a témában. A megyében főként mezőgazdasági hulladékok jelenléte tapasztalt, legalább 114 olyan gazdaság van, amely technikai szempontból megújuló energiát tudna előállítani. A melléktermékeket sok irányban lehet hasznosítani. Az elszenesített és granulált kukoricacsuhé, energiafűz vagy szalma kiváló bioszénként szolgál, amely az unióban is elismert biotrágya. Hargita és Kovászna megyében is van olyan gazda, aki már teszteli ezt a módszert. A szakértő hozzátette: a bio-energia mintafalu, Gelence esetében további fejlesztéseket eszközölnek, a közeljövőben két iskolaépület és a sportcsarnok fűtését is biomassza alapú fűtésrendszerrel látják el.

Fontos a közösség érzékenyítése a téma iránt. Vajda Lajos, az ASIMCOV ügyvezető igazgatója szerint 18 település közül választották ki Gelencét, mert részükről volt fogadókészség és most már nemzetközi szinten is jó példaként emlegetik. Az igazgató további partnerséget ajánlott az ASIMCOV és a különböző klasztereik részéről.

A találkozón Illyés Botond, Gelence polgármestere elmondta, kezdetben idegenkedtek a projekttől, már három éve használják a költséghatékony beruházás előnyeit. „Az energiaválság előtt vagyunk egy lépéssel. Nyugodtan megyünk neki az idei fűtés szezonnak” – fogalmazott. A megbeszélésen Deszke Dalma, pályázatíró pedig a szalmabrikett készítő üzemük hatékonyságát emelte ki.