Bizottsági szinten zöld utat kapott a nyelvi jogokról szóló jelentés - Bálványoson indult, Várpalotán fogadták el

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottsága június közepén Várpalotán tartott kihelyezett ülését, amelyen az egy évvel korábban Bálványoson útjára indított nyelvi jelentést is elfogadták. Mint elhangzott, az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusa a demokráciát szeretné erősíteni azzal, hogy jelentést készített a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottsága június közepén Várpalotán tartott kihelyezett ülését, amelyen az egy évvel korábban Bálványoson útjára indított nyelvi jelentést is elfogadták. Mint elhangzott, az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusa a demokráciát szeretné erősíteni azzal, hogy jelentést készített a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről.

Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsa elnöke úgy értékelte, örvendetes, hogy konkrét kézzelfogható eredménye is van az egy évvel korábban Bálványoson útjára indított jelentésnek. „Nincsenek illúzióink, hogy a jelentés által hirtelen megváltozik a román kormány álláspontja a többnyelvűség alkalmazása tekintetében. Ugyanakkor minden nemzetközi dokumentum, amely jó példákat mutat be, ajánlásokat fogalmaz meg tagállamok felé, abban erősít meg minket, hogy jó úton járunk és számos európai országban a normalitás része az, amit az erdélyi magyar közösség kér. Többször elmondtuk: egy megoldás van arra, hogy a román mellett az anyanyelvünket is használhassuk, ez pedig nem más, mint hogy a magyar regionális nyelv legyen Székelyföldön” - részletezte a tanácselnök. „Emlékezetes, hogy a megyei könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga kitétele volt a magyar nyelv ismerete, ami miatt a bíróság arra kötelezett, hogy új vizsgát hirdessünk, amelyben nem szerepel a fent említett feltétel. Lám, mi akkor is európai normáknak megfelelően jártunk el, mégis az országban érvényes jogszabályok szerint nem lehet elvárás a többnyelvűség” – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnöke, aki az európai testület önkormányzati bizottságának elnöke is, rámutatott, hogy a jelentés többek között azt szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok maguk döntsenek arról, hogy milyen nyelvet használjanak, ugyanakkor azt is javasolja, hogy az adott kisebbség nyelvének elsajátítása érdekében nyelvtanfolyamokat szervezzenek, valamint olyan közhivatalnokokat alkalmazzanak, akik ismerik a régióban használt nyelveket. Azt is leszögezi, hogy a nyelvi sokszínűség olyan érték, amely hozzájárul közösségi összetartozás érzéséhez és hozzásegít a többség és kisebbség közötti jó viszony fenntartásához. Javasolja, hogy kormányzat a költségvetés elosztásakor pozitív diszkriminációt alkalmazzon azoknak a településeknek az esetében, amelyeknél többnyelvűség áll fenn. „A jelentés célja, hogy a demokráciát megerősítsük az Európa Tanács tagállamaiban, ugyanis rengeteg panasz érkezik az ET-hez azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok miként alkalmazzák a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, melyet több mint 25 éve elfogadtak. Például Háromszékről is többszáz civil és egyházi szervezet fordult az ET-hez, mert 2017-ben a prefektus megvétózta a kétnyelvű pályázati űrlapok használatát. A Nyelvek használata a helyi és regionális önkormányzatokban című jelentés most bizottsági szinten kapott zöld utat, a végleges formáját októberben fogadja el a plénum Strasbourgban” – mondta el az alelnök. Mint hangsúlyozta, ez a dokumentum kiváló alapként szolgál, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor, a román kormánytól a többletforrást igényeljen minden olyan önkormányzat, amelyet a törvény többnyelvűség alkalmazására kötelez.