Dálnok

Dózsa György szülőfaluja méltán büszke nagy fiára. Dálnok középkori építészeti elemeket őrző református templomában látható Háromszék egyik székely rovásírásos szövegtöredéke. Megfejtése még nem végleges.

Tudta-e, hogy dálnoki eredetű volt Gaál József (1811-1866) magyar író és költő, aki Eötvös József baráti köréhez tartozott? Szerkesztője volt a Márczius Tizenötödike c. lapnak, Damjanics seregében szolgált, Aradra internálták. Ő írta a Peleskei nótárius című bohózatot. Régi tősgyökeres nemes székely község, a Bodoki hegység keleti lábánál a hasonnevű patak medrében, a Kézdivásárhely felé tartó 11-es műút közelségében. Neve 1332-ben jelenik meg írásos formában. Legtöbben a Dózsa György emlékét keresők jönnek ide. Azon a helyen, ahol – a hagyomány szerint – az 1514-es parasztfelkelés vezéralakja született, két emléket láthatunk: a régebbi egyszerű emléktábla, készült 1949-ben, a másik bazalt oszlopokon nyugvó Dózsa-bronzplakett, melyet kovácsoltvasból készült, kaszapengéket utánzó kerítés övez. Tervezője Plugor Sándor, a bronzplakett Jecza Péter munkája. Dózsa monumentális egészalakos szobra a település központjában áll. Szobotka András alkotása (1976).

Más látnivalók:

• A magyar bizantinológus Darkó Jenő (1880-1940) nevét viselő iskola, homlokfalán a névadó emléktáblájával. Az udvaron lévő millenniumi fenyősor, egyedi látvány.
• A Beczásy-kert arborétuma. Ritkasága a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), az arizóniai lúc (Picea engelmanni), a japán liliomfa (Magnolia kobus), valamit a vidéken eléggé ritka illér juhar (Acer hyrcanum).
• Műemlék értékű udvarházak: Lázár-udvarház (1753), Gaál-Borbáth-kúria (1844), Bartha-ház (XIX.sz.), Hadnagy-kúria (XX. sz. eleje), a Veress-ház és a Darkó-kúria (XVIII.sz.).

Dálnok számos jeles szülötte közül két magas rangú katonaembert említünk:

• Dálnoki Veress Lajos (1889-1976) a II. magyar hadsereg parancsnoka volt, hadtörténeti író,
  Dálnoki Miklós Béla (1890-1948) pedig az I. magyar hadsereg parancsnoka, magyar miniszterelnök.