Esztelnek

Építészeti, kultúr- és egyháztörténeti emlékhely az esztelneki ferences zárda, ahol számos tudóspap, Csíksomlyóról kirajzott ferences atya dolgozott, vetett papírra sok értékes eseményt, történést. Pillanatnyilag Szilveszter atya gondozza a zárda templomába járó felsőesztelneki híveket. A látogatókat szívesen várja.

Tudta-e, hogy a kommunista rendszer idején egész Erdélyből Esztelnek kolostorába hurcolták kényszerlakhelyre a ferences szerzeteseket? Rendházat itt 1648-ban építettek, s ezt 1721-ben emelték kolostori rangra. Az épületben lévő késő gótikus kápolnát templommá bővítették, olyan módon, hogy ez lett a későbbi templom szentélye. Ezt azonban 1921-ben tűzvész pusztította. A zárdát az ők folyamán bővítették, s a leégett templom helyébe újat építettek. A régi és az új védőszentje is Szent György vértanú. A régi zárda színpadján mutatták be a diákok a híres iskoladrámákat. Az épület mellett, a temetőben olyan jeles tudós ferences atyák nyugszanak, mint a történetíró és genealógus P. Benedek Fidél, vagy Aba atya helytörténész. Itt, Felső-Esztelneken 1630 körül, és az alsó-esztelneki templom mellett 1680-ban iskolát alapítottak. Utóbbit Nagy Mózes „népnevelő plébános” szolgálata idején. Ennek utódintézménye, Háromszék első gimnáziuma volt a kézdivásárhelyi római katolikus főgimnázium, valamint a ma is működő és az alapító nevét viselő Nagy Mózes gimnázium.

Látnivalók:

• A keletelt alsó-esztelneki ötszögzáródású régi katolikus templomot ovális alaprajzú cinteremfal veszi körül. Pálcatagos kőajtó és gótikus ablakkeretei, gótikus keresztelő medencéje látványos. Freskótöredékek is kerültek napvilágra. Barokk főoltárán Szent Simon és Júdás apostoloknak, mint védőszenteknek képe látható.
• A két műemlék között, a település közepén látható Esztelnek neves szülöttének, Szacsvay János (1811-1887) honvédtüzér főhadnagynak, a szabadságharc hősének emlékműve. Ő volt a kézdivásárhelyi lőporgyár vezetője. A család ma is álló régi kúriájának pincéjében kezdte el a lőpor készítését.
• Esztelnek községhez tartozik a közeli Kurtapatak falu. XIX. századi kápolnájának védőszentje Szent Péter és Pál apostolok.

Kuriózumok:

• A kurtapataki Közbérc mögött elterülő Lassúág patak völgyfőjében lévő „Ezeréves erdő”, botanikai rezerváció (3 ha), ahol tápanyagban szegény tőzegtelepen, csenevész növésű erdei fenyők környezetében, természetes környezetében él ritka növényünk, a kereklevelű harmatfű (Drosera rutundifolia). Jelzés: piros kereszt, 3 óra.
• Ettől lennebb, a víz folyása mentén találjuk, a 15 hektár kiterjedésű, reliktum növényekben és mohafélékben gazdag rezervációt, a Lassúági-lápot. Itt él egyik ritka boreális eredetű növényünk, a hegyékessége (Trientalis europaea).
• Az esztelneki Jézus-kút. Vizének különös erejű gyógyhatást tulajdonítanak. Ez képezi egy stációját a mindenkori Úr-napi körmeneteknek.