Európai régiók képviselői tájékozódnak a közösségi jogokról Székelyföldön

Bálványosfürdőn ülésezik az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának szakbizottsága

A romániai magyarság helyzetét, a kisebbségi közösségeket ért jogtiprásokat, hiányos hazai és európai törvénykezés problematikáját vetették fel az RMDSZ képviselői az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának kihelyezett ülésén. Szerdán és csütörtökön az Európa Tanács 47 tagállamának helyi és regionális önkormányzati képviselői üléseznek Bálványosfürdőn.

Az RMDSZ már 28 éve elkötelezetten szorgalmazza Romániában a decentralizáció valós megvalósítását, emelte ki a bizottsági ülés megnyitóján Korodi Attila, az RMDSZ az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. „Ezért mi, a romániai magyarok politikai képviselete ezt tesszük a mostani törvényalkotás során is, amikor valós, nem pedig fiktív feladatkörökkel akarjuk ellátni önkormányzatainkat, hiszen Európában is a fejlődést és a békét az erős decentralizációs folyamatok szavatolták a leginkább. Továbbá olyan jogkeretre van szükség, amely szavatolja, a decentralizáció eredményeként a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és ezek gyakorlatba ültetését: ezért a helyi önkormányzati decentralizáció és a helyi autonómia nem írhatja felül az alapvető kisebbségi jogokat garantáló törvényeket. Ki kell mondanunk egyértelműen, hogy elfogadhatatlan az az állapot is, amikor Romániában törvényellenesnek tekintik azt, ha egy helyi önkormányzat többlet jogokat határoz meg és akar biztosítani a nemzeti kisebbségeknek az általános törvényekhez viszonyítva. Ezek a helyzetek ellentmondanak az Európai Kisebbségi Keretegyezménynek és a Nyelvi Chartának. Egy önkormányzat csak akkor tud erős lenni, ha ő maga dönt azokban a kérdésekben, amelyek őt érintik” – hangsúlyozta a képviselő. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként úgy vélte, az Európa Tanács akkor lehet valóban megfelelően erős intézmény, hogyha a testületei között, akár ilyen kérdésekben is van egy intézményes erős kapcsolat. „Az ET Parlamenti Közgyűlésének tagjaként az az érzésem, hogy sokan abban érdekeltek, hogy az ET intézményrendszerén belül ne legyen erős együttműködés, átjárás. Ezen együtt tudunk javítani és változtatni. Sokkal eredményesebb lenne a Parlamenti Közgyűlés munkája, ha többször dolgoznánk olyan jelentések alapján, amelyeket a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa készít. Az Önök munkája is sokkal előremutatóbb lenne, ha tudnák, hogy van egy olyan intézményrendszer, amely nem elfelejti, hanem megerősíti a kongresszus által javasolt megoldásokat számos olyan kérdésben, amely Európát jelentős mértékben érdekli és foglalkoztatja” – fejtette ki Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az ET Közgyűlésének tagja.

„Meg kell erősítenünk az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködést, viszonyrendszert, ugyanis azt látjuk, hogy az EU nem vállalta a kisebbségek jogaira vonatkozó ET ajánlásokat, normákat. Annak ellenére, hogy számtalanszor felvetettük az Európai Parlamentben, a koppenhágai dilemmát nem oldották fel. Mit jelent ez: a csatlakozás előtt álló tagállamoknak bizonyos feltételeket kell teljesíteniük – köztük az őshonos kisebbségek védelmét – ám a csatlakozást követően már nincs kötelezettség a feltételek további biztosítására. A mi esetünkben ez azt eredményezte, hogy 11 évvel az uniós csatlakozást követően romlott a romániai magyarság helyzete, gyakoribbak a jogtiprások, felerősödött a magyarellenesség” – fűzte tovább a gondolatkört Winkler Gyula. Az RMDSZ ezért dolgozta ki az európai polgári kezdeményezést, a Minority Safepack-et több mint 1,2 millió kisebbségben élő személy támogatta „Azt kérjük, hogy Európai Unió vállalja fel az őshonos kisebbségek védelmét és kötelezze tagállamait a kisebbségek jogainak betartására. Ezen az úton haladva el kell érni azt is, hogy az Európa Tanács kisebbségvédelmi ajánlásai, normái kerüljenek be az Európai Unió szabályai közé. Ezt a célkitűzést szolgálja a mostani konferencia is, de ezt tartjuk szem előtt az Európai Parlamentben végzett tevékenységünk során is, és igen, ezért kell szorosabbra fűzni a kapcsolatot az Európa Tanács és testületei, valamint az Európai Parlament között” – fejtette ki az EP-képviselő.

Romániában erős regionális identitással rendelkező térségek vannak, sajnos a 42 megyés közigazgatási rendszer semmilyen szinten nem ismeri el és nem is segíti a nagyobb régiók fejlődését, mutatott rá Grüman Róbert, aki szerint ez az elzárkózás nem segíti az ország más nagy történelmi, hagyományos régióit sem, azok is megszenvedik ezt a rendszert, hiszen turisztikai, gazdasági szempontból sem tudják a megfelelő szinten kihasználni a regionális együttműködés nyújtotta előnyöket. „Nekünk, székelyföldieknek nemzetiségi, identitásbeli kérdés is a regionális gondolkodás, hiszen itt tömbben élnek magyarok. Itt fontos szerepet kap az önkormányzat, mint az az intézményrendszer, amely nemzeti közösségünket képviseli, szemben az állami intézményekkel, amelyek kettős mércét használnak és másodrangú állampolgárként próbálja kezelni a romániai magyar közösség tagjait. Az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa ötszáz európai régió hangját erősíti fel, ez olyan erő, amelyet nem lehet és nem is szabad a szőnyeg alá söpörni. Én hiszek abban, hogy ennek a testületnek a szerepe meg fog erősödni, és előbb utóbb a román államnak is fel kell ismernie, hogy a régiós törekvések nem jelentenek veszélyt az állami struktúrákra, hanem kiegészíthetik egymást, erősíthetik egymást. Erre tart ma Európa és erre kell tartania Romániának is” – emelte ki Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, aki idén az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti.

Minden régió egyedi a maga nemében, hangsúlyozta Gudrun Mosler-Törnström, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke, aki köszöntötte a bizottsági tagokat. Mint fogalmazott, nagyon fontos, hogy Strasbourgon kívül is találkozzanak, megismerjék a különböző régiókat és közösségeket. „Mindannyian helyi és regionális önkormányzati politikusok vagyunk, tehát tudjuk, hogy minden régiónak megvannak a maga sajátosságai, hagyományai” – mutatott rá, aki szerint ennek a testületnek az a feladata, hogy egymástól tanuljanak, átvegyék a jó gyakorlatokat. A befogadó társadalom alapját a helyi és regionális identitás képezi, és ebbe a nyelvhasználat is beletartozik, jegyezte meg a kongresszus elnöke.

Kovászna Megye Tanácsának meghívására érkezett Háromszékre az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottsága, amely szerdán tartja kihelyezett ülését, csütörtökön nemzetközi konferenciára kerül sor Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel.

Az Európa Tanács 1994-ben tanácsadó testületként hozta létre az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát, amely az addig működő Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Értekezlete helyébe lépett. Európa régióinak és városainak véleményét jeleníti meg az Európa Tanácsban, fórumot teremt, ahol a helyi és regionális választott képviselők megvitathatják problémáikat, összevethetik tapasztalataikat. A testület Romániában először tart kihelyezett szakbizottsági ülést.