Fejet hajtunk minden hős katona előtt - Első világháborús szabadtéri kiállítás nyílt Kézdivásárhely főterén

Sepsiszentgyörgy után Kézdivásárhely főterén is megtekinthető az a magyar, román és angol nyelvű kiállítás, amely a Székely Nemzeti Múzeum és Kovászna Megye Tanácsának közreműködésével valósult meg és a magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét mutatja be.

Sepsiszentgyörgy után Kézdivásárhely főterén is megtekinthető az a magyar, román és angol nyelvű kiállítás, amely a Székely Nemzeti Múzeum és Kovászna Megye Tanácsának közreműködésével valósult meg és a magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét mutatja be.

A 2019. október 25-én, pénteken megnyitott hiteles dokumentumokra épülő kiállítás segítségével az érdeklődők betekintést nyerhetnek a 24-es gyalogezred állományába, amelynek hadkiegészítési körzete Háromszékre és Barcaságra épült, így egyfajta nemzetiségi leképeződése is volt a korabeli Erdélynek.

„Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak!” – emelte ki köszöntőbeszédében Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, majd kifejtette: harcolni a hazáért mindig fontos feladat. „A székely és magyar ebben mindig az élen állt, képes volt bármikor az életét áldozni a hazáért. A mi feladatunk pedig az, hogy mindig megemlékezzünk róluk” – hangsúlyozta az elöljáró. A kiállítás Nagy József hadtörténész, Tóth-Bartos András, Nagy Zoltán, Magyarosi Sándor, Eugen Mirel, Musát Arnold, Éltes Barna és Hegyeli Attila szakmai hozzájárulásával készült el és 2019. november 25-ig tekinthető meg Kézdivásárhely főterén.

"A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes: a folytatáshoz való bátorság az, ami számít"

A főtéri rendezvényt követően, az Incze László Céhtörténeti Múzeumban mutatták be a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent Az ojtozi csata 1917–2017 című tanulmánykötetet. 

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, köszöntőbeszédében Winston Churchill, volt angol miniszterelnöknek idézte: A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes: a folytatáshoz való bátorság az, ami számít. „Emberségből példát akkor tudunk mutatni, ha képesek vagyunk száz év után fejet hajtani minden hős katona előtt, harcoljon az a front jobb vagy bal oldalán, legyen az magyar, román, orosz, török, ukrán, német vagy zsidó nemzetiségű, de nem vitathatja el senki tőlünk azt a jogot, azt az érzést, hogy kihangsúlyozzuk a magyar katonákat. A megmenekült katonasírokat sok helyen elnyelte az enyészet és felverte a gaz. Ott, ahol éppen rendben tartottuk – mint például az Úz-völgyében –  gaz módjára verték fel mások. Olyanok, akik nevét is méltatlan lenne említeni. A világháború után száz évvel erkölcsi kötelességünk, hogy erősítsük a nemzeti tudatot, szervezzük magunkat” – emelte ki a háromszéki tanácselnök.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja, Lukács Bence Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy aki nem ismeri a múltját, nem igazodik el a jelenben és nem tudja a jövőjét sem építeni. „Nekünk magyaroknak, székelyeknek elemi érdekünk, hogy ismerjük a múltunkat, hiszen anélkül nem fogjuk tudni, hogy kik voltunk, kik vagyunk ma és nem fogjuk tudni a jövőben, hogy pontosan mik az érdekeink és mik a céljaink, ami a jelenünkből és a múltból táplálkozik. Sokan akarják még a mai napig is elferdíteni, átírni a múlt, a magyar történelem és hadtörténelem eseményeit. Ez ellen, nekünk kell megtenni a magunkét,  mert, ha mi nem írjuk le az igazságot, pontosan a tényekhez ragaszkodva azt, hogy mi történt velünk, a szüleinkkel, nagyszüleinkkel, mások teszik meg ezt helyettünk, de abban nem lesz köszönet” – mondta a vezető konzul.

A könyvet Nagy Szabolcs levéltáros, igazgatóhelyettes, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa ismertette, előadást tartott Gottfried Barna főlevéltáros, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár munkatársa. A rendezvényen közreműködött a szentivánlaborfalvi Szent István dalkör Kelemen Alpár karnagy vezetésével, akik az alkalomhoz illő korabeli katonadalokat adtak elő.