Gidófalva

Háromszék egyetlen szelídgesztenye-ültetvényének falujában járunk. A román kori erődtemplomon kívül az Argentinában katonai karriert befutott Czetz János emlékét őrző helyek is számot tarthatnak az érdeklődésünkre.

Tudta-e, hogy a Gidófalván született Czetz János alapította az Argentin Katonai Akadémiát? Gidófalva zömében református székely-magyarok lakta községközpont, az Olt mentén, Sepsiszentgyrögytől 7 km távolságban. Ide tartozik a közeli Angyalos, Étfalvazoltán és Fotosmartonos is. A folyó teraszából pliocén és jégkorszaki ősemlős (masztodon, mormota, ős ló, orrszarvú, mamut) maradványok kerültek múzeumi gyűjteménybe. Idegenforgalmi érdekesség református vártemploma. A román kori hajófala megmaradt, gótikus és reneszánsz kori emlékeket őriz. Lőréses kaputornyán emelkedik messze ellátszó harangtornya. Cintermében emlékkopják, emléktáblák idézik a magyar történelmi eseményeket.

Nevéhez fűződik jeles szülöttének, az első magyar kolozsvári komikus Gidófalvi Jantsó Pálnak (1761-1845) emléke. Czetz János (1822-1904) honvédtábornok szürke márvány emléktáblája, arcmásának fémből való plakettje, a községi önkormányzat székházán látható. Még a legsötétebb diktatúra idején sem bántotta senki. Születésének 175. évfordulóján leplezték le Petrovits István készítette portrédomborművét is. Czetz János emlékét nemcsak a szülőfalu, hanem az Argentin Katonai Akadémia is őrzi, melynek alapítója volt.  A nevezett akadémiának 55 éven keresztül igazgató-parancsnoka volt. Nevét viseli a helybeli iskola. Az említett emléktáblán ez a szöveg olvasható: „Ebben a községben született 1822-ben / CZETZ JÁNOS / 1848-49-ben honvédtábornok, / aki a szabadságharc szomorú végével / hazájából bújdosva, 1904-ben / Argentina szabad földjén / Buenos Airesben fejezte be nemzete / szabadságáért utolsó percig / harcoló nemes életét. / E táblát a Székely Mikó Kollégium / 1910-11-ben érett ifjúsága készítette.” Szülőháza az iskola közelében álló Jancsó Ferenc-féle telken állott. Az önkormányzat és az egyházközség kapcsolatot tart fenn a Czetz alapította akadémiával. Az ő emlékére kísérletezte, és emlékére létrehozta bodosi Budai József pomológus a  Czetz-almát. A vártemplom előterében Czetz-emlékszoba látogatható (kulcs a szomszédos református parókián). Étfalvazoltán három látnivalót is kínál: az 1792-ben épített kis református templomot, barokk jegyeivel, festett virágdíszes kazettáival, a Benkő-Zágoni kúriát (1832), melyben rejtegették a Makk-féle Habsburg-ellenes összeesküvés jeles résztvevőjét a székely vértanú Váradi Józsefet, akit 1854-ben a sepsiszentgyörgyi Őrkő-hegy lábánál bitófán kivégeztek, az étfalvi iskolát, mely a hagyomány szerint Árva Bethlen Kata nyári rezidenciája volt. Itt is egy jeles kolozsvári színészünknek ringatták bölcsőjét: Szakács Andornak (1865-1924), a Kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjának. Aki Angyalosra is átlátogat, az egykori Forró-Kónya-kúria késő klasszicista épületén láthatja Forró Elek (1813-1894) 1848-49-béli honvédezredes portrédomborművével ellátott emléktábláját, akit „Bem jobb kezeként” emleget a hadtörténeti irodalom. Fotosmartonosban él a vidék egyik legtehetségesebb monumentális székelykapu-építője, Imreh Ferenc, aki a régi háromszéki, mértéktartóan faragott, de nem színezett kapuk igazi mestere.

Kuriózumok:

• A falu melletti Bábolna árkának völgyfejében van Háromszék egyetlen szelídgesztenye ültetvénye. A Kecskés-árokban találhatók azok a Dreissensia névre hallgató kagylókövületek, melyek háromszéki kecskekörmök néven kerültek be az őslénytani irodalomba.