Gyűjteményeket, vándorkiállításokat akarnak

Képzőművészek, múzeumigazgatók, művészettörténészek és önkormányzati vezetők tárgyaltak Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Múzeum létrehozásáról.
 

Képzőművészek, múzeumigazgatók, művészettörténészek és önkormányzati vezetők tárgyaltak Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Múzeum létrehozásáról. A március 17-én, szombaton zajló egyeztető fórumot követve Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója sajtótájékoztató keretében számoltak be a körvonalazódó intézményről.

Vargha Mihály elmondta, az Erdélyi Művészeti Múzeum létrehozását az teszi létfontosságúvá, hogy: „szakosodnia kell egy ilyen intézménynek, mert a magyar városokban  ugyan vannak múzeumok, de ezek általános jellegűek. Gyűjtemények kiállítása, feldolgozása az új intézmény célja. Nem csak Háromszék részesedik ebből, hiszen a tárlatokat egész Erdélyben megmutatnánk. A találkozó fontos témái közt szerepelt a stratégiák, sürgősségi problémák vázolása, a tulajdonképpeni ingatlan létrehozása, de előtte fel kell térképezni a hiányokat is, mert a kommunizmus alatt a műgyűjtés rendkívül esetleges volt, 10-20 év teljesen hiányzik az erdélyi művészettörténetből. Ugyanakkor fontos lenne kutató kiállításokat is létrehozni.”

Tamás Sándor a megyei önkormányzat elnöke a majdani intézmény folytonos fenntartásának a fontosságát hangsúlyozta: „Több, további szempontot érdemes figyelembe venni az Erdélyi Művészeti Múzeum létrehozásában. Az intézménynek olyan kiállítóhelyként kell működnie, ahol a létező galériák anyagjait hálózatba kapcsolva lehet kiállítani. Fontos téma a hagyatékok kérdése, felvásárlása, vagy az épp adományként érkező anyagok feldolgozása. Sok az olyan gyűjtő, képzőművész, akinek a hagyatékát érdemes itthon, egyben tartani, nem szabad apró pénzért szétcincálni a világban. Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgyön adott az önkormányzati háttér, ahol a város és a megye is felkarolja a kezdeményezést: vannak ugyan nagyobb városok, de azok esetében hiányzik a politikai és adminisztratív háttér. Itt már megvásároltunk fél hektárnyi telket, amelyet erre a célra akarunk fordítani. Ez a terv egy erdélyi kitekintésű projekt, amelyet nagy távlatokban képzelt el a szakma. Fontos, hogy a létrehozott múzeum fenntartását a helyi önkormányzatok tudjak vállalni. A hagyatékok módszeres felvásárlása komoly támogatást igényel, és ebben is tudunk segítséget nyújtani.”

Antal Árpád András is hasonlóan látja a helyzetet: „Erdélyben jelentős műalkotások raktárok mélyén ülnek, azokat el lehet mozdítani, és érdemest kiállítani. Ezért is van szükség egy ilyen átfogó jellegű intézményre. Négy éve dolgozunk az önkormányzatok intézményeinek megerősítésén. Olyan intézményeket akarunk, amelyek Erdély szinten reprezentatívak. Ma Erdélyben a legnagyobb magyar többségű város Sepsiszentgyörgy, és ezt úgy tudjuk megtartani, hogyha felvállaljuk a kulturális intézmények kiemelt finanszírozását.” A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy a megyeszéken többet is tennének a képzőművészeti élet megerősítéséért: megfelelő támogatás esetében a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem képzőművészeti karát hoznák létre Sepsiszentgyörgyön. A város ingatlannal, illetve annak a célirányos átalakításával járó költségek részleges finanszírozásával támogatná a létrehozandó szakokat.