Háromszéki IGEN a népszavazásra

Kovászna Megye Tanácsa csütörtökön elfogadta a székelyföldi fejlesztési régióról szóló népszavazás kiírását. Több mint egyórás vita után a testület RMDSZ, MPP és EMNP 26 képviselőjének támogatásával, és az USL 4 tanácsosának ellenszavazatával eldőlt, hogy december 8-án referendumot szerveznek Kovászna megyében, ahol a következő kérdést teszik fel: „Egyetért-e azzal, hogy Kovászna megye, Hargita és Maros megyékkel együtt egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal?”

Kovászna Megye Tanács csütörtökön elfogadta a székelyföldi fejlesztési régióról szóló népszavazás kiírását. Több mint egyórás vita után a testület RMDSZ, MPP és EMNP 26 képviselőjének támogatásával, és az USL 4 tanácsosának ellenszavazatával eldőlt, hogy december 8-án referendumot szerveznek Kovászna megyében, ahol a következő kérdést teszik fel: „Egyetért-e azzal, hogy Kovászna megye, Hargita és Maros megyékkel együtt egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal?”

Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke előjáróban elmondta: "Székelyföld jövője IGEN-nel kezdődik, hiszen több mint 120 ezren mondtak igen-t az általunk kezdeményezett aláírásgyűjtésre, ebből Háromszéken 35 ezren támogatják határozattervezetünket. A mai nap fontos választóvonal, egy új korszak kezdete, hiszen 120.000 aláírással támogatott elképzelést nem lehet szőnyeg alá seperni. Európában bevett szokás a népszavazás. Európa azt gondolja, hogy az emberek véleménye elsődleges."

A határozattervezet vitája során Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester román nyelvű felszólalásában kifejtette: elsősorban a román közösséget és annak képviselőit szeretné meggyőzni, hogy a kezdeményezés minden itt élő ember érdekét szolgálja. Arra kérte az USL tanácsosait, hogy szavazzák meg a határozatot, hiszen az pozitív üzenet lenne Bukarest és a lakosság irányába.

A polgármester szerint a három megyéből álló fejlesztési régió a jelenleginél 180 millió euróval több uniós pénzforrást tudna lehívni. Ha marad a jelenlegi hatmegyés fejlesztési régió, akkor Kovászna, Hargita és Maros megye ennyi pénzt veszít, mert a fejlettebb Brassó és Szeben megyék elszívják előlük a pénzeket. A következő uniós költségvetési ciklusban Kovászna megye számára 40-50 millió euróval több pénzt tudna lehívni, ami hatalmas összeget jelentene a megyének, amiből infrastruktúrát lehetne építeni és munkahelyeket teremteni.

Hozzászólásában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) frakcióvezetője az EMNP-s tanácstagokhoz fordult kérésével. Elmondta: "Tudja, hogy Toró T. Tibor, a néppárt elnöke pótcselekvésnek minősítette ezt a népszavazást, de arra kéri az EMNP tanácsosait, hogy mégis szavazzanak igennel."

Válaszként Bedő Zoltán, az EMNP tanácsosa kifejtette: nem tartja jónak és elégségesnek a feltett kérdést, hiszen pártja meglátása szerint a történelmi Székelyföld autonómiájáról kellene referendumot kiírni, nem a fejlesztési régiókról. „Nem azért, mert Kulcsár kolléga megkért rá, fenntartásokkal ugyan, de mi is megszavazzuk a tervezetet” – fejtette ki Bedő Zoltán, aki szerint azért voksolnak igennel, mert Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes néhány napja hazudott Strasbourgban, amikor azt állította, hogy a romániai magyar közösség egyetért a kormány régióátszervezési tervével.

A Nemzeti Liberális Párt részéről Cziprián-Kovács Lóránd szólt hozza, aki kifejtette: a népszavazás kiírása a demokrácia szabályai szerint jogos és törvényes lépés, ezért szeretett volna igennel szavazni, azonban ezt nem teheti meg, mivel nincs meggyőződve a Kovászna, Hargita és Maros megyékből álló régió gazdasági életképességéről. Szerinte Háromszéknek inkább Brassó megyével kellene egy régióba kerülnie. Hozzátette, pártjával való előzetes egyeztetés során arra jutottak, hogy az itt élő román közösség nem kapott megnyugtató válaszokat és garanciát arra, hogy az esetleges székelyföldi régióban nem éri őket olyan gazdasági és kulturális elnyomás, mint amilyenre a magyar közösség panaszkodik Bukaresttel szemben.

Sabin Calinic PSD tanácsos is inkább a Brassóval alkotott régió mellett foglalt állást.

Válaszul Antal Árpád kifejtette: a hazai tudományos szakemberek és a kormányzat is belátta, hogy a jelenlegi fejlesztési régiós berendezkedés csődöt mondott, a gazdag megyék, a fejlesztési pólusok elszívták az uniós pénzeket a kevésbé fejlett megyék elől.  Szerinte a problémát pontosan Brassó megye jelenti, hiszen abban a megyében magas az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP), ezért ha Kovászna és Hargita megye vele egy régióba kerül, kevesebb pénzt kaphat, mintha a vele egy fejlettségi szinten lévő Maros megyéhez tartozna. Ami a román közösség fele nyújtott garanciákat illeti: Antal Árpád szerint jogos a feltevés, és tárgyalni kell a románok kulturális autonómiájáról és a román közösség képviselőinek részvételéről az adminisztrációban.

Hosszas vitát követően a testület elfogadta a határozatot, amely szerint december 8-án népszavazást szerveznek, erre a célra a megyei költségvetésből 300.000 lejt szánnak.

Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök szerint a határozatot még csütörtökön elküldik a prefektúrára, illetve pénteken közzéteszik a médiában. Törvény szerint az elfogadásától számított 20 napon túl lehet megszervezni a referendumot, ez idő alatt meg kell alakítani a választási bizottságot, ki kell nyomtatni a szavazólapokat.

A megyei tanácselnök szerint sokat dolgoztak a határozat tervezeten, hogy jogilag, formailag ne találjanak hibát benne, ezért meglátása szerint – bár egyesek a tartalmával nem értenek egyet – a dokumentum jogilag megalapozott.

A tanácsülés során a testület segédkezet nyújtott Barót városnak miután Nagy István korábbi polgármester adósságcsapdába csalta és hagyta a várost. A tanácskozáson Barót számára jóváhagytak a megye tartalékalapjából 100.000 lejt, a város vízellátó- és csatorna rendszerének rehabilitálására, biztosítva ezzel a város és a hozzátartozó falvak ivóvíz ellátását.

A tanácsosok Fülöp Csaba megyei tanácsos mandátumát is megszavazták, aki Fekete Károly megüresedett helyét foglalta el.