Háromszéki költségvetés-kiigazítás

Fenntartási költségekre, elmaradások törlesztésére, illetve kisebb beruházásokra futja a háromszéki önkormányzatoknak a pénzügyminisztérium, valamint Kovászna Megye Tanácsa által költségvetés-kiegészítés révén visszaosztott összegek.

Fenntartási költségekre, elmaradások törlesztésére, illetve kisebb beruházásokra futja a háromszéki önkormányzatoknak a pénzügyminisztérium, valamint Kovászna Megye Tanácsa által költségvetés-kiegészítés révén visszaosztott összegek.

Kovászna Megye Tanácsa 310 ezer lej elosztásáról döntött a területi-közigazgatási egységek között helyi fejlesztési programok, valamint infrastrukturális projektek társfinanszírozására.

A megyei önkormányzat csütörtökön tartott rendkívüli ülésén a testület elfogadta, hogy a helyi fejlesztési programok finanszírozására a kis községek minimum 5 ezer lejben, a nagy községek pedig minimum 10 ezer lejben részesüljenek.

Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a lehetőség korlátozott, az előirányzott összeg alacsony, ennek ellenére minden kis pénzt eredményes munkára tudnak fordítani.  „A legszolidárisabban az orbaiszéki polgármesterek jártak el, hiszen a számukra kiszabott összeget átengedték Barátos községnek, ahol csatornázási munkálatok, valamint Orbaiteleken a Feketeügyet átívelő hidat ért károk javítását finanszírozzák. Sepsiszentgyörgy polgármestere átadta az 5 ezer lejes összeget a pénzügyi nehézségekkel küzdő Málnás községnek.”

Az igazságtalan költségvetési pénzvisszaosztási módszer ellen foglalt állást Tamás Sándor megyei elnök, aki a tanácsülésen bemutatta az országosan visszaosztott pénzeket ábrázoló térképet, amelyből kiderül, hogy Erdély 16 megyéje közül 14 megye nettó befizető, vagyis mind a 14 megye jóval kevesebb összeget kap vissza, mint amennyit befizet Bukarestbe.

„Székelyföld az ország egyik olyan régiója, ahol a leglelkiismeretesebb adófizetők vannak az országban, ennek ellenére megkülönböztetésben van részünk. Pénzügy értelemben meg kell mentenünk Erdélyt Bukaresttől. Erdélyen belül Máramaros és Krassó-Szörény megye kap többet mint, amennyit befizet. Mindenki más rosszul jár. Országos viszonylatban a legnagyobb vesztes Erdély. A helyzet a székelyföldi megyék esetében sem jobb. Hargita megyének az illetékekből és adókból származó 106 millió euróért cserében meg kellett elégednie 87,5 millió euróval; Kovászna megye 75 millió eurót küldött az országos költségvetésbe – vissza viszont alig valamivel több mint 59 millió eurót kapott. Maros megyében még rosszabb a helyzet, hiszen 202 millió euróból csak 143 millió eurót kapott vissza. A „legszerencsésebb” 2015-ben Vaslui megye volt, amely a központi költségvetéshez 66 millió euróval járult hozzá, cserébe viszont közel 105 millió eurót kapott vissza, vagyis több mint 158 százalékában részesült a befizetett pénznek.

A „pozitív rekordot” tartó Vaslui megye mellett Botoșani megye 67,5 millió befizetett euróját a román állam 33 millió euróval toldotta meg, így a megye csaknem 101 millió eurót kapott vissza. Gorj megye a 78,4 millió euróért cserében 83 millió eurót kapott, Teleorman megye 52,6 millió euróért 75,5 millió euróban részesült, Vrancea megyének a központi költségvetésbe beküldött valamivel több mint 63 millió eurója 81,6 millió eurót hozott.”- fogalmazott az elnök.