Kovászna Megye Tanácsa
Huszártoborzó Felső-Háromszéken
2010. május 30., vasárnap
A ló egyre fontosabb szerepet tölt be a turizmusban, derült ki a Háromszéki Turisztikai Napok keretében tartott konferencián. A tízedik alkalommal megszervezett esemény nem csak a lovaglásra, lovas kocsizásra fekteti a hangsúlyt, hiszen a lovas huszárság emléke még mindig eleven él a háromszékiekben.
A ló egyre fontosabb szerepet tölt be a turizmusban, derült ki a Háromszéki Turisztikai Napok keretében tartott konferencián. A tízedik alkalommal megszervezett esemény nem csak a lovaglásra, lovas kocsizásra fekteti a hangsúlyt, hiszen a lovas huszárság emléke még mindig eleven él a háromszékiekben.
Nyeregben a megye
Kovászna megyében több huszáralakulat is létezik: a turisztikai napok leglátványosabb részén, a toborzón a gidófalvai, bodoki, szentgyörgyi, sepsibükszádi és illyefalvi huszárok vettek részt. Egy másik csapat Hargita megyéből érkezett, alcsíki, gyergyói, Udvarhely környéki, illetve kászoni huszárokkal. A lovasokat követő szekereken tüzérek is utaznak – ők Magyarországról, Vácról érkeztek. A huszárok száma mintegy 80 főre tehető.
Szervezők
Ekkora sereg verbuválása nem kis feladat. Kovászna Megye Tanácsa mellett a Csillagőrző Egyesület, illetve a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és a kézdiszéki községek összefogásával került sor az ezredforduló utáni első toborzóra. A szervezéssel kapcsolatban Tamás Sándor önkormányzati vezető elmondta "Fontos a nemzeti érzés megnyilvánulásának eme formája. Szemmel láthatólag az emberek lelkében benne van a régi korok büszkesége. Ha ezeket a rendezvényeket az önkormányzatok és a civil szféra együtt szervezik nagyobb érdeklődésre, több látogatóra számíthatnak". A seregre a két nap alatt több mint 6 ezren voltak kíváncsiak.
Első nap
A huszárok két nap alatt több mint félszáz kilométert tettek meg nyeregben. A sereg Kézdivásárhelyen, a kaszárnya régi épülete előtt gyülekezett szombaton, május 29-én. A helyszín választása sem véletlen mondta Tamás Sándor: „a kézdivásárhelyi székely altiszti nevelde, amelyre mindannyian büszkék vagyunk”.
A huszárok először Kézdiszentléleken toboroztak, majd Kézdiszentkereszten is folytatták. A hagyományőrzők ezután átvonultak Bélafalván, Tuzson János 1848-as tüzérőrnagy szülőfaluján, Kurtapatakon, majd Esztelneken és Csomortánon. Ezután újra toboroztak Kézdialmáson és Alsólemhényben. A nap utolsó állomása Bereck volt, itt huszárbálra és huszáravatóra is sor került.
Huszárbál
A beavatás ceremóniája egyszerű: egy székre nyerget fektetnek, amire a leendő huszár hassal ráborul. Ezek után egy mentével letakarják a fejét és kezdetét veszi az avatás, aminek a huszár hátsó fele látja leginkább kárát, ugyanis a többi vitéz rendre rásújt egyet a kardja lapjával. Ha van olyan huszártársa, aki megsajnálja, az ráborulhat a bajtársára, így neki látják el a baját.
A huszárbálban is fontos a helytállás, ami egy egész napnyi lovaglás után nem valami könnyű feladat, de a táncból és a borivásból mindenki ki kell vegye a részét.
Második nap
A huszárok kis késéssel indultak útnak, hiszen a hajnalig tartó bál megártott a korai kelésnek. Ezúttal Kézdimartonosról indult útnak a sereg, majd Ozsdolán tartottak toborzót. Innen Hiliben át Gelencére vették útjukat a huszárok, ahol a toborzást záróünnepség követte.
A sereg
A 80 hagyományőrzőből közel 60-an nyeregben tették meg a kétnapos felső-háromszéki utat. A gyalogos tüzérek viszont szekéren követték lovas bajtársaikat. A sereg előtt külön szekéren utaztak a rézfúvósok, illetve egy másik szekéren a kézdivásárhelyi Tanulók Háza zenekara foglalt helyet, akik a sorozáshoz dukáló verbunkost húzták. A toborzásban nagy feladat jutott a Perkő táncegyüttesnek is, akik huszárosan cifra tánccal csalogatták a leendő huszárokat. A koreográfia szerint minden településen két új huszár csatlakozott a menethez.
Ceremónia
A toborzásra a háromszéki huszárok vezére Kádár László huszárkapitány kért engedélyt a polgármestertől. A szokás szerint a huszárok zászlójára pántlikát is tűznek minden olyan településen, ahonnan újoncokat visznek. A huszársereggel lovagolt Tamás Sándor önkormányzati elnök is, ezért ő volt az, aki bejelenthette: megadja az engedélyt, hogy a megyezászlóra feltűzzék a település nevével ellátott szalagot is.
Kitűntetés a huszároknak
Azoknak, akik mindkét napot végigutazták igazi, díszes kitűntetés is dukál. A székely zászló színeivel ellátott toborzós kitűntetést május 30-án, vasárnap Gelencén adták át. „Egy két jó szóval s még egyéb hozzávalókkal a következő években is fogjuk támogatni a huszártoborzót” – adta hírül Tamás Sándor.