Idén is legyen székelyföldi az Év Fája!

Az idén második alkalommal sorra kerülő Év Fája Romániában verseny háromszéki „benevezettje”, a megközelítőleg háromszáz éves köpeci szil aljában gyülekeztek tegnap a megyei önkormányzat képviselői, a kezdeményező baróti Elveszett Világ Egyesület több képviselője, illetve a település apraja-nagyja, hogy tovább bátorítsák a szilre szavazókat. Az esemény az Otthonunk Háromszék elnevezésű programsorozat következő állomásának rendezvényéhez kapcsolódott.
 

Az idén második alkalommal sorra kerülő Év Fája Romániában verseny háromszéki „benevezettje”, a megközelítőleg háromszáz éves köpeci szil aljában gyülekeztek tegnap a megyei önkormányzat képviselői, a kezdeményező baróti Elveszett Világ Egyesület több képviselője, illetve a település apraja-nagyja, hogy tovább bátorítsák a szilre szavazókat. Az esemény az Otthonunk Háromszék elnevezésű programsorozat következő állomásának rendezvényéhez kapcsolódott.

A faóriást a baróti Cimborák óvodában tanuló kicsik „mérték fel”, és mint kiderült a kerülete 7,36 méter, és 16 óvodás kellett ahhoz, hogy átérjék. A tájékoztatón részt vett ugyanakkor Demeter József, köpeci nagycsaládos, aki feleségével és gyerekeivel bizonyította, hogy igazi faóriásról van szó, hiszen hatan kellettek hozzá, hogy átérjék. Demeter József hét személyből álló családdal büszkélkedhet.

A „méréseket” követően Demeter Zoltán, az egyesület titkára ismertette a szil benevezésének történetét, amelyet az időközben elhunyt idősebb Antal Jenő erdész és vadásztechnikus javasolt. Demeter elmondta, hogy összesen hét olyan fa található jelenleg Erdővidéken, amelyek közül válogatni lehetett. Antal Jenő még a választás előtt jegyezte meg, hogy „ezekkel az adottságokkal a köpeci szil Székelyföld, Erdővidék kistérségének egyik legnagyobb fája”, és amennyiben ezt nevezik be, akkor bizonyosan meg fogják nyerni a versenyt – ismertette az egyesület titkára, hozzátéve, hogy az ő tanácsát követve jutottak erre az eredményre. Szomorú viszont, hogy Antal Jenő bácsi már nem élhette meg, hogy a fa elnyeri a díjat, ezért a nyereményt mindenképp neki ajánlják fel.

„Már azért is komoly jelentősége van, hogy erre a fára esett a választás, hiszen a szil egyike a Kárpát-kanyar ritka fáinak, mivel többek között az elmúlt évszázad közepén, de korábban is, komoly vészek tizedelték a fákat, így a Köpecen megmaradt óriás egy túlélő, amelyet elkerült a betegség, ennyi időn keresztül” – mutatott rá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Ez a fa valószínűleg még láthatta a háromszáz évvel ezelőtt toborzó kurucokat, illetve tanúja volt 1848. december 9-én azoknak az eseményeknek, melyek nyomán máig él a mondás: „baj van Köpecen”. Ezért nem fér kétség hozzá, hogy támogatni kell azt, hogy ez a fa elnyerje a díjat, és miután a tavaly egy Hargita megyei lett a győztes, külön üzenete lehet annak, hogy idén szintén egy székelyföldi óriás kapja majd ezt a kitüntetést, annak ellenére, hogy a szomszédos megyében egy 900 éves fa is van a „kihívók” között. A köpeci szil ugyanakkor akár a székelység szimbóluma is lehetne, hiszen egy nagyon kemény fafajtáról van szó, amelyből többek között kerékagyat készítettek – zárta gondolatait Tamás Sándor.

Gajai Ágnes, hídvégi matematika tanárnő a nagymamájától halott történetekből osztott meg egy kis szeletet, ugyanis a Șerban Rozália néven született nagyszülő 13 éves koráig azon a területen élt, ahol ma a szil található. A pedagógus hozzátette, hogy még a hét folyamán felkeresik diákjaival a szilt, és máris elmondhatja, hogy máris sokan szavaztak az óriásra. A voksokat egyébként e hónap végéig lehet leadni, és jelenleg köpeci szil kényelmes előnnyel vezeti a mezőnyt, több mint ezer szavazattal.
„Kell lennie egy olyan helynek a Földön, ahol senki sem fontosabb nálunk, és ez a hely legyen Székelyföld, Háromszék” – kezdte a szilnél lezajlott tájékoztatót követő, az Otthonunk Háromszék programsorozat keretében tartott előadását Tamás Sándor. A megyei önkormányzat vezetője röviden ismertette a program jelentőségét, rámutatva, hogy elsősorban azokra a kérdésekre keresnek minden állomáson választ, amelyek a közösség minden egyes tagját foglalkoztatják, azaz, hogy egyedül, vagy összefogva, közösen lehet továbblépni. Tamás Sándor válaszában rámutatott, hogy csakis együtt építkezve lehetséges ez. Ehhez viszont szükséges, hogy minden szint a kis közösségtől, a községen, városon keresztül, egészen a központi képviseletig megfelelően együtt tudjon működni, hiszen csak így lehetséges, hogy működjenek az elképzelések.
A megyei önkormányzat vezetője röviden ismertette azokat a megvalósításokat, amelyeket Kovászna Megye Tanácsa, többek között saját forrásokból finanszírozott, illetve az Erdővidéken a tanács segítségével „tető alá” hozott beruházásokat, fejlesztéseket.

Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, hogy a fejlesztések terén Barót egyelőre egy billegő mérleg képét mutatja, hiszen a város, amelyhez Köpec is tartozik, kimaradt több jelentős tervből, viszont remélik, hogy megfelelő segítséggel át lehet majd hidalni ezeket a hiányosságokat. Az elnök végül bemutatta a baróti, és persze a köpeci gyereknek hozott ajándékokat, a Székelyföld címereit tartalmazó kifestőkönyvet, illetve átadta Nyáguly Tordai Gyöngyvér iskolaigazgatónak a testület ajándékát, Köpec jeles szülötteit felsorakoztató plakátot.