Kézdialmás

Tudta-e, hogy a Kézdialmáshoz tartozó Csomortánban született Balogh Józsi (1805-1829), a nevét viselő újkori betyárballada hőse? Itt jegyezték le első alkalommal ezt a balladát.

Kézdialmás és a hozzátartozó Csomortán katolikus székely-magyarok lakta települések a Felsőháromszéki-medence északi peremén, a Székely-Kászoni-hegység lábánál.

Az almási vár és legendája
Régészek kutatták és körvonalazták a tojásdad alakú vár (átmérői 45x25 m) 7x7 m méretű kapubástyáját. „A koraközépkorban épült és egykorú Bálványos várával” – így a jelentés. A XVI században feltételezik, hogy még lakták, mert innen keltezi egyik peres okiratát 1539-ben a székelyek ispánja. Piros háromszög mentén lehet megközelíteni Lemhény felől (2 óra).Többet tud erről az erősségről, a régiek rejtőzködő helyéről a szájhagyomány. „ A várpincékben temérdek arany van felhalmozva – mesélik az almásiak-lemhényiek – és sok gyémánt. Utóbbinak a fénye világítja meg a pincéket. Két rejtett alagútja is van a várnak: egyik a csomortáni vár alá, a másik a Szent Mihály-hegyi templom mély kriptájába vezet. A várpince bejárati ajtaja előtt egy tiloló (értsd: nyaktiló) van felszerelve. Ez szegi nyakát a kincs után sóvárgóknak.”

Látnivalók:
Évszázadok óta a Lemhénnyel közös Szent Mihály-hegyi templomot használták. Régi kis kápolnájuk helyébe 1983-ban, új templomot emeltek. Titulusa: Urunk mennybemenetele. Értékes látnivalói Tamás Károly helybeli faragómester szakrális témájú munkái (Márton Áron mártír püspök portréja) és belső berendezése, amely Lukátsovits Magda tervei szerint készült. A templom előtti kertben áll P. Kelemen Didák (1683-1744) egyházi író, iskola- és egyházszervező Ferenc-rendi vezető mellszobra (Petrovits István munkája). Nevét felvette a falu iskolája. Csomortán falu két érdekességgel vár: egyik a millecentenáriumi emléktáblával megjelölt temploma, épült Árpád-házi Szent Margit tiszteletére. Másik a Csuklyán-hegyen lévő bronzkori erődített település, régészeti pont, melyet Csomortáni Péter vára néven emlegetnek a helybeleik, s többet tudnak róla, mint a régész. „Ez volt a híres-neves Csomortáni család ősi fészke – mondják. A várat óriások lakták, akik egyik lábukkal Almás várán állottak. Ülőszékük ott volt a Köves-hegy oldalában. A vár alatt kincsekkel tele pincék vannak, s annak bejárata a Várhegy oldalában van, két nyírfa között. Sokan megpróbálták megtalálni a kincseket, de eddig még senkinek sem sikerült. A várat az Almási várral alagút kötötte össze. Csomortán várát valami lovas nép lakhatta, mert az öreg László István egy olyan lópatkót talált, amilyent a mai ember nem látott.”

Kuriózum:
Ebben a községben is gyakorolják a lemhényi legényekkel közösen a húsvéti határkerülést. A lovakkal való futtatás a Szent Mihály-hegy oldalában történik. A nyertes lovas legény, akinek paripája a leghamarabb befut a célba, a lovas és a ló érdemeiért egy szép, lóra való csengettyűt kap.