Kézdiszentlélek

A községhez tartozó Kiskászonban látható Erdély egyik egyedi létesítménye a Búcsújárók emlékháza. Itt egy értékes és mutatós vallás és egyháztörténeti tárgyi és szellemi anyagot őriznek (lobogókat, csengőket, kegytárgyakat, emlék és imalapokat, bibliákat, énekes és imakönyveket, főleg azt, amit a vidék és a környék búcsújáró népe használt a Szent István és Mária napi zarándoklatok alkalmával. Itt látható egy XVIII századi fából készült Mária-szobor, egy régi fára festett Krisztus feszület. Falát Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi képzőművész búcsús pannó-sorozata és Péter Pál restaurátornak a perkői kápolna falképeit bemutató festménye ékíti.

A községközponthoz több falu tartozik: Kézdikővár, Kézdiszárazpatak, Kiskászon, valamint a Kászon vize völgyében elterülő főleg nyári üdülőtelep: Katrosa (10 km). Az összlakosság száma: (2002) székely-magyar katolikus lakossága hagyomány és vallástisztelő nép. Kézdiszentlélek 5 km távolságra van Kézdivásárhelytől, a Kászoni-medencén és Nyerges-tetőn Alcsíkba átvezető műút mentén. A falu fölötti Perkő-hegy a mindenkori Szent István napi búcsúk színhelye, és egy négykarélyos műemlék kápolna. Tetején nagyméretű bronzkori erődített települést tártak fel. A hagyomány és a köztudat szerint itt állott a szentléleki királyi vár is. Úgy elpusztult a történelem viharában, hogy az 1974-ben itt végzett ásatások romjait sem találták meg. A szájhagyomány azonban mindent megmagyaráz, a vár lebontott köveiből építették a hegy lábánál ma is látható, de romladozó Tarnóczi-kastélyt és a falu öreg házait.”

Más látnivalók:

A szentléleki és szárazpataki római katolikus templomok. A szentléleki védőfallal és henger alakú tornyokkal övezett műemlék-templom, XV századi kőfaragványokkal. Barokk belsője a XVIII század végén készült. Faragott főoltára a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Szárazpatak régi temploma Kolomp-völgyben volt, a jelenlegit 1798-ban építették. Védőszentje Szent Bertalan.

Várhelyek:

• Cece vára romjai a Várpatak jobb oldali magaslatán (5 km a Kászon völgyi műút mentén).
• Polyvár helye Kőváron a Kapucs nevű mezőrészen.
• Padlómozaik a szárazpataki iskola épületében, a Leány-mező népmondát ábrázolja.

Nagyon-nagyon régen egy leányocska legeltette tehenét fenn a hegyen. Pál Annamária volt a neve. Nem vette észre, hogy esteledik. Felmászott egy fára, hogy szétnézzen, hallgatózzon, hol is van, merre kolompol az ő tehénkéje? Semmit nem látott, de a sötétben két világló szem nézett feléje. Azt hitte, hogy ordas-farkas, s úgy megijedt, hogy menten meghasadt a szíve. Pedig csak kiskutyájának szeme világított a sötétben. Reggel ott találták holtan a zöld gyepen, mellette tehene és a kutyácska őrködött. A helyet, mert igazából megtörtént dolog volt ez, ma is Leány-mezőnek nevezzük.(Márton Emil tanító gyűjtése). Műemléképületek, udvarházak: késő klasszicista Pótsa-kúria (Szárazpatak), Bethlen Gábor vadászháza (Katrosa), a Köntczey-Pál-kúria (Szentlélek 198-199 sz.), az 1821-ben épült katolikus parókia (Szentlélek 277 sz.).

Állandó esemény:

• Szent István napi búcsú és zarándoklat (aug.20)
• Szent családjárás Kőváron, Szentléleken Advent utolsó tíz napján.

Tudja-e, hogy a Perkő-hegy lábánál omladozó régi, de ma még reneszánsz elemeket őrző Tarnóczy-kastély történelmi és irodalomtörténeti emlékhely. Ez volt Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regény cselekményének egyik színhelye. Itt mutatták be, szabadtéri színpadon 1942-ben Nyírő József Jézusfaragó emberének színpadi változatát.

Polgármester: Balogh Tibor; Tel/fax: +40-267-366019.
Hozzátartozó falvak: Kézdikővár, Kézdiszárazpatak, Kiskászon.
Postai irányítószám: 527150.
Lakosság: 4704 fő (2002).
Kiterjedés: 96,70 km².
Első írásos említés: 1332.