Itt vagy: » A megyéről » A megye települései » Kökös

Kökös

2009. december 18., péntek

Székelyföld déli kapujához érkeztünk. A Feketeügyön átívelő kökösi híd számos csata színhelye volt a történelem során, mely legnagyobb költőinket ihlette alkotásra.


 

Történelmi emlékhely a Feketeügy hídjánál. Az emlékműn ez olvasható: „1849 július 2-án ezen a helyen ütközött meg Gál Sándor ezredes vezetésével a maroknyi háromszéki népfelkelő sereg az osztrák császári és orosz cári túlerővel. Ebben a csatában esett el a szabadságharc hőse Gábor Áron őrnagy 1814-1849.” A falu múltjáról két régi krónika beszél. „Leírása Kökösnek” a címe annak a verses „költeménynek”, melyet Fosztó József írt 1772-ben, Bíró Áron, helybeli református lelkész pedig a negyvennyolcas szabadságharcra és fogságára emlékezik. Az emlékműre helyezik el minden év március 15-én a kegyelet virágait. A helybeli I-VIII osztályos iskola felvette Gábor Áron nevét. Az esemény a szépirodalomban is helyet kapott: Sombori Sándor Gábor Áronról írt színművet, Kányádi Sándor A kökösi hídon című versével állított emléket. Kökös székely-magyarok által lakott községközpont, a hozzá tartozó Kökösbácstelekkel (1,5 km), ahol román lakosság él. Itt van a Székelyföld déli kapuja. Itt ágazik le a 11-es országútból a Sepsiszentgyörgy felé tartó 12-es műút. A Feketeügy hídján volt Magyarország és Románia országhatára az 1940-44 közötti időszakban. Kökös neve 1567-ben jelenik meg írásos formában. Ekkor 34 családot írtak itt össze.

Látnivalók: 

  • Az unitárius műemléktemplom, épült a XIII-XIV. század fordulóján. Ez a falu régi temploma. Egy ideig közösen használták az unitáriusok és a reformátusok. Utóbbiak a XVII. század közepén más templomot építettek maguknak, de mivel ez is megrongálódott, 1799-ben ismét új templom (a mai) épült. Az unitárius eklézsiának volt egy régi – 1707-ben öntött – harangja, melyet Gábor Áronnak ajánlott fel 1848-ban. A műemléktemplomot 1954-ben tűzvész pusztította el. Restaurálták és díszes kazettás mennyezettel látták el (Id. Sütő Béla vargyasi bútorfestő mester munkája, 1970-71). Az 1716-ból való reneszánsz faragott kőajtó kerete szép építészeti elem, szamárhátív formájú nyílatának keleti hatást tulajdonítanak.
  • A református templom cintermében álló történelmi emlékpark.
  • A Molnár Benjámin-kúria. Épült 1833-ban. Műemlék.
  • Kökösbácstelek ortodox temploma. Épült 1899-ben Szent Miklós tiszteletére.

Kuriózum: a település határában alakuló madárszálló, pihenő központ.
Szórakozás: a horgászok kedvenc helye a kökösi halastó és lovarda. Érdeklődni, bejelentkezni a 347127-es telefonon lehet. Érdekesség még a bácsteleki román legények karácsonyi kolindálása (éneklése), az újévi „hajnalozás” (verses köszöntés).

Polgármester: Tăraș Silviu
Telefon: +40-267-347223; Fax: +40-267-347127
Hozzátartozó falvak: Kökösbácstelek
Postai irányítószám: 527075
Lakosság: 1701 fő (2002)
Kiterjedés: 20,64 km2
Első írásos említés: 1567

Hírek