Közös fellépést sürgetnek az anyanyelvi oktatás védelmében

Kovászna Megye Tanácsa szeptember 19-én, rendkívüli tanácsülésen fogadta el állásfoglalását, amelyben kérik, hogy az ukrán államfő ne hirdesse ki a törvényt, amely megfosztja az ukrajnai nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. Az ügyet sürgeti Tamás Sándor elnök, aki Teodor Meleșcanu külügyminisztert tájékoztatta a megyei önkormányzat döntéséről, és Grüman Róbert alelnök, aki az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa romániai tagjaihoz fordult, hogy közösen kérjék az október 18-20. között Strasbourgban ülésező testületet, hogy foglaljon állást az ukrajnai új oktatási törvény kapcsán

Kovászna Megye Tanácsa szeptember 19-én, rendkívüli tanácsülésen fogadta el állásfoglalását, amelyben kérik, hogy az ukrán államfő ne hirdesse ki a törvényt, amely megfosztja az ukrajnai nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. Az ügyet sürgeti Tamás Sándor elnök, aki Teodor Meleșcanu külügyminisztert tájékoztatta a megyei önkormányzat döntéséről, és Grüman Róbert alelnök, aki az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa romániai tagjaihoz fordult, hogy közösen kérjék az október 18-20. között Strasbourgban ülésező testületet, hogy foglaljon állást az ukrajnai új oktatási törvény kapcsán. 

„Az ukrajnai oktatási törvény egy olyan kérdés, ahol a román és magyar politikum egységesen tud fellépni, hiszen a helyzet érinti az ukrajnai román és kárpátaljai magyar közösséget is. Nem véletlen, hogy egyöntetűen szavaztak a tanácsosok Kovászna Megye Tanácsa állásfoglalásakor. Levélben tájékoztattuk erről Teodor Meleșcanu külügyminisztert, arra kérve, hogy támogassa ezt az ügyet, közösen emeljük fel hangunkat az ukrajnai jogfosztás ellen” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Grüman Róbert alelnök levélben kereste meg azt a kilenc önkormányzati vezetőt, aki rajta kívül az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusában képviseli Romániát, hogy közösen készítsék a felterjesztést és együtt kérjék, hogy a plénumban kerüljön napirendre az ukrajnai új oktatási törvény megvitatása, amely az ott élő magyar és román kisebbséget is hátrányosan érinti.

„Ukrajna, akárcsak Románia ratifikálta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartáját, vállalva, hogy tizenhárom nemzetiségnek, köztük a magyar és román közösségnek is nemcsak védelmet biztosít, hanem támogatja és ösztönzi a kisebbségi anyanyelvhasználatot. Ehhez képest az új oktatási törvény szerint, ha az államfő kihirdeti, ötödik osztálytól kezdődően kizárólag ukrán nyelven tanulhatnak a gyerekek, ezzel gyakorlatilag lefejezik az anyanyelvi oktatást” – mutatott rá a helyzet súlyosságára Grüman Róbert.