Lemhény

Háromszék legszebb, legegységesebb barokk épületegyüttese a Lemhényben található, Szent Mihály-hegyi római katolikus templom - érdemes felkeresni a karélyos kiképzésű homlokfalakat, megcsodálni a dongaboltozat stukkódíszítéseit.

Tudta-e, hogy Lemhényben  a húsvéti határkerülés mellett még egy másik ősi népszokás is él, a bagolytemetés? A kitömött, ma már nem élő bagollyal való farsangi mókázás a helybeli farsang egyik élménye, a téltemetés örömét hirdeti. Lemhény nevét már 1332-ben bejegyezték az adózó egyházak sorába. Mivel 1849-ben itt is átutazott Bem, a település iskolája testvériskolai kapcsolatot ápol a tábornok lengyelországi szülővárosának iskolájával.
A Szent Mihály-hegyi római katolikus templom a település talán legértékesebb kincse. Az előcsarnokok homlokfalai karélyos kiképzésűek, rajtuk csigavonalas voluták és szoborfülkék vannak. A dongaboltozat stukkódíszítéseiben Szent Györgyöt, Szent Mihályt és a Szentháromságot ábrázoló falfestmények vannak. Ma is létező középkori keresztelőmedencéje kehely alakú.
A későbarokk főoltárán a védőszent Szent Mihály arkangyal képe látható. Készítette báró Szentkereszti Stefánia oltárképfestő 1899-ben. Copf stílusú mellékoltárai Jézus és Mária szíve tiszteletére emeltettek. Szószékének mellvédje a Kálvária, orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható. A templomot elipszoid alakú lőrésekkel ellátott várfal övezi, két félkör alaprajzú rondellaszerű védőtoronnyal. Hagymasisakos harangtornya a vár kaputornyára épült és egy 1697-ben öntött harangot őriz.
Egykoron Lemhény és Kézdialmás közös temploma volt. Később mind a két település templomot épített magának, s így ezt, csak temetések és különleges ünnepek alkalmával használják.

Más látnivalók:

• A felsőlemhényi Nepomuki Szent János kápolna.
• A régi Sebestyén-féle, ma már nem működő vízimalom és gyapjúványoló épülete (XIX sz.)
• Az alsólemhényi katolikus templom előtt álló hősi emlékpark.
• Az Almásrét nevű területen, az út mellett áll egy olyan szikladarab, melyen „Jézus lábnyomát” vélik felismerni a környékbeliek.
• A Veresvízi láp, botanikai rezerváció 1040 m magasságban. Láperdőjében olyan növényi ritkaságok élnek, mint a kereklevelű harmatfű, a szibériai hamuvirág és a boreális eredetű Sphagnum wulfianum nevű igen ritka tőzegmoha-faj.
• A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes homokkőben kialakult kőgombákat, és földbe mélyedt kőfülkéket, résbarlangokat láthatunk.