Lészen ágyú! – hazahozzák

Keddi sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke bejelentette: Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter közbenjárásának köszönhetően a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kölcsön kapja a Román Nemzeti Történeti Múzeumtól az egyetlen olyan ágyút, ami előkerült azok közül, amelyeket 1848-ban Gábor Áron öntött.
 

Keddi sajtótájékoztatóján Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke bejelentette: Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter közbenjárásának köszönhetően a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kölcsön kapja a Román Nemzeti Történeti Múzeumtól az egyetlen olyan ágyút, ami előkerült azok közül, amelyeket 1848-ban Gábor Áron öntött.

A forradalom leverése után 1848. novemberében a székely atyafiak az előtt a dilemma előtt álltak, hogy feladják-e Háromszéket vagy ellenállnak. Mivel, semmiféle tüzérségi erejük nem volt, sokan azt javasolták, adják meg magukat. 16-án a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron kijelentette: Lészen ágyú! A berecki születésű ezermester közölte a jelenlevőkkel, hogy az erdőfülei hámorban ágyúkat fog gyártani, és ha a próbalövéssel nem talál célba, úgy ő maga áll az ágyúcső elé. Szavait a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták.

A Honvédelmi Bizottmány kérésére a háromszéki falvak templomaiból leszedték a harangokat, és odaadták alapanyagnak az ágyúkhoz. Gábor Áron állta a szavát, a Magyarhermány melletti Bodvajon ki is öntötte azokat. Először november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet.

Ezekből az ágyúkból sajnos csak egyetlen egy került elő, és az a Székely Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb kincse volt. A közönség 1923 és 1971 között tekinthette meg a harcászati eszközt, amelyet azóta „ideiglenesen” Bukarestben őriznek. A fővárosi műzeumban megfelelő talpszerkezet hiányában az ágyúcsövet a földön tartják.
- Ez az ágyúcső, amelyhez a gyerekek kanalat gyűjtöttek, az asszonyok gyertyatartókat, és amelyhez több falu harangját is felhasználták. Nemcsak a történelmünk egy darabja, de érzelmi kötődést is jelent számunkra. Arról tanuskodik, hogy mit jelent székelynek lenni, hogy mire vagyunk büszkék, mi székelyek – fogalmazott Tamás Sándor.

- Gábor Áron és társai attól voltak nagyok, hogy mint a Benedek Elek mesék szegénylegényei, a semmiből kivágták maguk, ágyút készítettek. Az, hogy az ágyú hazaér szebbé, tartalmasabbá teszik a március 15-i eseménysorozatot – hangsúlyozta Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

Bukarestből az ágyú először Sepsiszentgyörgyre érkezik, ahol a március 12-én 19 órakor megnyíló In Memoriam Gábor Áron tárlat keretében lehet majd megtekinteni. Ezután Kézdivásárhelyen, állítják ki a főtéren, március 15-én, majd a Céhtörténeti Múzeumban helyezik el néhány napra. A helyi vezetők bíznak abban is, hogy a 2,5 milliárd régi lej értékű történelmi kincs nem csak pár hétig lesz megtekinthető, hanem végleg visszakerül jogos helyére a Székely Nemzeti Múzeumhoz.

Az eredeti cikk I T T olvasható.