Itt vagy: » A megyéről » A megye települései » Magyarhermány

Magyarhermány

2010. május 19., szerda

A Hargita déli nyúlványának előterében fakadó Barót vize völgyében elterülő falu jó ízű borvizeiről híres. Legjobbnak az Alszegi borvizet tartják, ezen kívül rendszeresen fogyasztják a Szikra, az Ágostonhídi és a Szénakerti borvizeket.
Magyarhermány a 20.  század elején még jelentős fazekasközpont volt, ma azonban a határában fellelhető kiváló minőségű agyagot csak a kisbaconi és a nagybaconi téglavető cigányok hasznosítják.

Ugyanígy megszűnt a kőfaragó mesterség is, pedig a Kövesbércen bányászott hermányi kő az egész térségben ismert volt. Az egykori kőfaragók emlékét a sok kőház és kőkerítés őrzi.
Érdekes ipartörténeti emlék a falu vízimalma.
A középkori eredetű, de a 18. században átépített református templom 1792-ben készült 56 festett kazettából álló mennyezetet rejt. A tekintélyt sugárzó kétszintes I-VIII. osztályos iskola Máthé János (1989--1986) falutudós, monográfiaíró nevét viseli.
Magyarhermányból fel lehet jutni a Dél-Hargita legmagasabb csúcsára, az 1558 m magas Kakukkhegyre, ahol hematitlelőhelyek vannak.
Ugyancsak e faluhoz kapcsolódik a bodvaji vasgyár, ahol Gábor Áron 1848-ban a székely tüzérség első két ágyúját öntötte.  Az egykori gyártelepből csak a 2006-ban újjáépített kohó maradt fenn.



 

Hírek