Maksa

Itt látható a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának emlékműve az eresztevényi határba eső Óriáspince-tető napkeletre néző oldalában. Az emlékhelyre jelképes kis székely kapukon át lehet feljutni. A fából épült monumentális alkotást 45 kőszikla veszi körül, amelyekre Háromszék városainak, községeinek és falvainak neveit vésték fel.

Tudta-e, hogy az 1766-ban készült reneszánsz virágdíszes kazettás mennyezet, amely a régi, lebontott maksai református templom mennyezetét díszítette, ma a budapesti Üllői úti Magyar Iparművészeti Múzeumban van felszerelve? Községközpont a Brassó-Kézdivásárhely műút mentén. Közigazgatási körébe tartozik a történelmi múlttal rendelkező Sepsibesenyő (3 km) és Eresztevény (0,3 km). Területéről neolitikumi, római és Árpád-kori leletek kerültek felszínre. Fenn a maksai erdőn van a Várhányás nevű régészeti pont, mely földsánccal megerősített telephelynek látszik. Területéről bronzkori szalagdíszes kerámia került ki. A fejedelemségek idején itt tartották a székely nemzetgyűlések egy részét.

Látnivalók:

• A maksai református templom (1894). Barokk ízlésű harangtornyában egy régi, 1531-ből való harang ma is működik. Régi várfalának egy darabkája ma is látható. Az épület előtt Erzsébet királyné emlékfái és a honfoglalás emlékműve látható. Sepsibesenyő református templomának falán volt látható egy Szent László falfestmény, amely csak rajzmásolata után ismert. Hogy töredékei még ma is léteznek, nincsen kizárva. Az eresztevényi református templomban őrzik azt a XV. századi harangot, melyet Gábor Áron temetése alkalmával használtak.
• A település központjában, a főút mellett monumentális kopjafa áll, melyet 1994-ben állítottak az erőszakos kollektivizálás emlékére, azon a helyen, ahol 1950-ben két asszonynak – tüntetés közben – golyóval oltották ki életét, további két személy a kényszerlakhelyről soha nem tért vissza szülőfalujába, 33 személy meghurcoltatást szenvedett, dobrudzsai kényszermunkát végzett.
•  Gábor Áron síremléke az eresztevényi temető főútra néző szélén. Felirata: „Gábor Áron a hős ágyúöntő székely 1848-49-i honvéd őrnagy. Született 1814 november 7-én elesett a kökösi csatatéren 1849 július 2-án.”
• Az eresztevényi késő klasszicista és tájképfestményekkel díszített Benke kúria.
• Úrkútja és a Kupa-kő Maksán. Bő hozamú forrás, melynek vizéről azt tartják, hogy aki abban egyszer megmosakodik, megszabadul a fejfájástól. Kőszikla a Csobot-hegy oldalában, melyhez a múltba vesző székely őstörténelem egyik személyének – éppen Kupának – emlékét kapcsolták a régi maksaiak.