Mikóújfalu

Palacsintát lehet keleszteni a mikóújfalusi borvizekkel, mert annyira gazdag bikarbonát-tartalommal bírnak. A kőbányájáról ismert településen valaha üveggyár is működött.

Tudta-e, hogy Mikóújfaluban a kerékpárosoknak is emlékművük van? Az alkotás azoknak az elhunyt bicajosoknak állít emléket, akik a diktatúra idején, Fejér Ákos tanár vezetésével eljutottak Rodostóig.
Önálló község az Olt völgyében. Nevét az egész vidéket birtokló Mikó családtól kapta. A családhoz fűződik a kiterjedt bükkerdők miatt ide telepített egykori üveghuta. Miként azt a helybeli katolikus templom lélekharangja is bizonyítja, a Mikó Miklós alapította üveggyár 1750-ben már működött. A hutát a Nagypatak völgyébe telepítették. Ennek a telepnek Gerebencz volt a neve. 1812-ben a gyárat és a munkásokat is a mai faluközpont vidékére telepítették, melyet gróf Mikó Imre adományozott. A gróf vegyes nemzetiségű munkásokat telepített ide Csehországból, Németországból, Szlovákiából és a román Ókirályságból, akik a magyar környezetben elmagyarosodtak, zömében római katolikus vallásban élnek. A településen hagyománya van a kőbányászatnak. Ma is működő kőbányáiban andezitet fejtenek.

Látnivalók:

• A római katolikus templom (1826-1832). Védőszentje Szent István. A keresztény királyt ábrázoló oltárképe 1875-ből való.
• Hősi emlékmű az önkormányzat székháza előtt. Felirata: „Soha többé háborút!”
• Kerékpárosok emlékműve. Azoknak az elhalt bicajosoknak állítottak emléket, akik a diktatúra idején, Fejér Ákos tanár vezetésével eljutottak Rodostóig.
• Ortodox templom. Belsejében a bizánci templomokra jellemző falfestmények láthatók.

Kuriózumok:

• A Bergő-árok nevű hely, növényritkaságok (kisasszonypapucs, zergeboglár, turbánliliom) lelőhelye.
• Élő népviselet: a regutacsalogató.
• Gyógyvízként is használható savanyúvíz-források: Bedő-borvíz, Hunnia, Cseszkó-forrás. A Sósborvíz bikarbonátban annyira gazdag, hogy azzal kelesztik meg a kőttes palacsintát, avagy a kalácsot.