Torja

Magasba emelkedő várromok végeláthatatlan erdőségek közepette: Bálványosvár. Eredete ködbe vész, építését a XI-XII. századra teszik. A torjai széndioxid-kigőzölgések ritka kuriózumnak számítanak.

Tudta-e, hogy a 14 méter hosszú torjai Büdös-barlang Európa legnagyobb természetes mofettája? Torja a Felsőháromszéki-medence északnyugati szögletében a hasonnevű patak mentén fekszik, 9 km-re Kézdivásárhelytől. Régóta lakott ez a hely is, a település nevét már 1307-ből írott formában ismerjük. 2007-ben ünnepelték fennállásának 700. esztendejét. Közigazgatása alá tartozik a tőle 14 km-re lévő Bálványos-fürdő és üdülőhely, valamit a 9 km-re fekvő, 350 lakossal rendelkező Futásfalva. A településen halad át az a műút, amely Kézdivásárhelyt köti össze Bálványosfürdővel és az Olt völgyében lévő Sepsibükszáddal. Ebből a műútból, egy 7 km hosszú letérővel érhetjük el a Hargita megye területére eső Szent Anna-tavat.  Torja és környéke az egykori királyi Felsőfehér vármegyéhez tartozott, csak az 1876-ban megejtett magyar vármegyék megalakulása után lett Háromszék vármegye része. A község Alsó- ás Felső-Torjából, Valálból és Karatna nevű településrészből tevődik össze. Fenn a torjai erdők rengetegében, egy magas hegy tetején húzódik meg egy erődített település, melyet Torja vára névvel illet a nép.

Az idetartozó Bálványosvárról ezt tartja a székely hagyomány: „Itt Szent István király idejében még a pogányok oltárai füstölögtek, s az Aporok még kőből faragott bálványokat imádtak." A vár a torjai Apor család tulajdona volt. Múltját mondába-legendába szőtték a környékbeli székelyek. Még ének is van róla: „Óriások és tündérek építették, s a magas hegyet koronázó várból aranyhíd hajlott át a szomszédos Büdös-hegy tetejére.” A régészek római kori gyöngyöket, vaslándzsákat, régi kulacsokat, középkori kerámiát hoztak a felszínre. Szerkezetileg a belső tornyos, szabálytalan alapfalu várak típusába sorolják. Az ott talált kerámia XVIII. század előtti. Feltételezik, hogy ebben a században már lakatlan volt. A várhoz kapcsolódó legenda csalta erre a vidékre Jókai Mórt is, aki Bálványosvár című regényét itt szerzett élményeinek szentelte. Ezért állítottak az írónak portré domborműves emléktáblát Altorján.

Az Aporok kereszténnyé válásának történetét legendában magyarázza a nép: „Apor István beleszeretett Mike Imolába. Apja ezt nagyon ellenezte, mert nem akarta, hogy pogány legényé legyen a lány. A fiú álruhába öltözött és a templomból édesanyjával távozó lányt paripájára kapta és elrabolta. Felvitte Bálványos várába. A torjaiak ostrom alá vették a várat, s már-már veszélybe került a fiú, amikor Imolának mentő ötlete támadt: - Legyél kereszténnyé – sugalmazta a fiúnak – s akkor baj és átok helyett, áldás száll mireánk. – Gyermekeink is azok lesznek – felelt beleegyezőleg a fiú. A nép és a papok lecsendesültek. Az ostromlókból násznép lett, és tartottak olyan mennyegzőt, amilyenre még soha nem került sor Bálványos várában.”

Látnivalók:

• Altorjai római katolikus templom. Műemlék. Többszöri bővítés eredménye. Titulusa Szent Miklós. Szentélye alatt alussza örök álmát Báró Apor Péter (1676-1752) történetíró. A templom előterében történelmi emlékpark van.
• Feltorjai erőddé alakított templomvár és nyitott megfigyelő tornáccal ellátott lőréses harangtorony.
  Az Apor-kúria. Az eredeti reneszánsz udvarházat több alkalommal alakították, bővítették. Három latin feliratos emlékkövet őriz, többek között az említett Apor Péter epitáfiumát. Boltozott termeit stukkók díszítik, részleges restaurálása alkalmával freskótöredékeket tártak fel. Lakója az épület jogos örököse, báró Apor Csaba nyugalmazott agrármérnök és fia.
• Az Apor család neogótikus temetkezési sírkápolnája a győri vértanú püspök boldog Apor Vilmos (1892-1945) emléktáblájával. Itt áll mellszobra is.
  Árpád fejedelem egészalakos szobra Altorján. Miholcsa József szobrászművész alkotása.
• Torja monumentális székely kapuja (a Kézdivásásrhely felőli bejáratánál) 15,06 m széles, 9,5 m magas. Épült 2006-ban.
• Az épülőfélben lévő bálványosfürdői ökumenikus kápolna.
• Futásfalvi római katolikus templom. Mária-kegyhely. Itt őrzik a csíksomlyói Istenanya (Háromszéki Szűzanya) szobrának 1750-ben fából készült hasonmását. Fogadalmi búcsú: minden év július 2-án. A közeli hegyre egy 1 km hosszú szabadtéri keresztút vezet, ez a mindenkori fogadalmi búcsú és zarándokút végpontja.

Kuriózumok:

• Bálványosfürdő számtalan szénsavas borvízforrása és két mofettája (száraz széndioxidos gázfürdő): Transzilvánia, Ibolya, Zsófia, Jordán, Bányai, Cseh, Sósborvíz, Fidélis, Tekenyős-forrás stb. Különlegesség az Apor-lányok feredője néven ismert magas timsótartalmú borvizes medence. Torján és Bálványosfürdőn található több magas kéntartalmú vitriolos forrás – "Szemmosó kutak" – melyeknek vizében természetes kénsavat mutattak ki. Hozzájuk hasonlót csak Észak-Amerikából és Jáva szigetéről említenek. A fürdőhelyen még nincsen balneológiai kezelés. Mofettáját, forrásainak ivókúrás kezelését csak szakorvos javallata szerint ajánljuk.
• Torjai Büdös-barlang. A mesterségesen bemélyített járatból a puskapor gyártásához szükséges termésként bányászták a szabadságharc idején. Hosszúsága 14 m. Európa legnagyobb természetes mofettájának tekinthető, s mint jelentős széndioxidos gázömlésből naponta 2000 köbméter széndioxid folyik el a környék levegőjében. Az 1052 m magas Büdös-hegy oldalában lévő „barlang” megelőzi a nyugati világ hasonló képződményét, a nápolyi Kutyabarlangot (Grotta del cane). Az említett hegy ellentett oldalában egy széndioxidot okádó nagyobb mesterséges vájatot Gyilkos-barlang néven ismerünk.
• A szakirodalomban Futásfalvi Pokolvölgy néven ismert borvízforrásokban és széndioxid gázfeltörésekben gazdag hely a torjai Jajdon völgyében a Begyenkő-hegy délkeletre néző lábánál. Védett terület.
• A Büdös-hegy északi lábánál elterülő Buffogó borvizes felláp (ingóláp), növényvédelmi rezerváció. A kisebb méretű borvizes „tavacskákban” hangosan buborékol (buffog) a vulkáni eredetű széndioxid. Innen a neve is. Reliktumnövényei: keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és a vastag tőzegszőnyegen egy ritka észak-európai mohafaj a Helodium lanatum. Ennek a tundrai mohafajnak ez a hely a legdélibb előfordulási helye.
• Madártemető. Egy kénbarlang-tárna beomlása által keletkezett mélyedésben nagy mennyiségű széndioxid tárolódik. A fulladást okozó gáz szintje alá kerülő kisemlősök, hüllők és madarak holtan esnek össze.
• Begyenkő-barlang a hasonnevű hegy északkeleti oldalában. Különlegessége, hogy járata meszes cementezésű kréta kori konglomerátban alakult ki. Erdőipari úton is elérhető, mely a Csoma-patak völgyét követi (2 km). Ez a Torja vizének jobb oldali második mellékpataka.

Polgármester: Daragus Attila; Tel/fax: +40-267-367010.
Hozzátartozó falvak: Futásfalva.
Postai irányítószám: 527160.
Lakosság: 4060 fő (2002), ebből magyar 4000, román 21, egyéb 39.
Kiterjedés: 167 km².
Első írásos említés: 1307.