Zágonbárkány
2009. december 11., péntekHegyek között meghúzódó település, a természet friss illatával, a Kárpátokon túli területeken nyugovóra térő nap látványával. Majdnem a világ végén.
Zágonbárkány Zágon községhez tartozó település volt, hiszen román anyanyelvű lakóinak őseit a zágoni Mikesek, majd később, a XVIII. század elején, a Szentkeresztiek telepítették az általuk adományozott területre. A Bodzafordulói-medence északkeleti részén fekszik. Makadámút köti össze Zágonnal (13 km), műút Bodzafordulóval (5 km).
A település a hagyomány szerint, a román „borcan” szóból kapta nevét, ami magyarul befőttesüveget jelent. Ilyen üvegeket gyártottak itt 1847-1886 között a zágoni Mikesek latifundiumán. A huta helyét ismerjük, az ásatások anyagának alapján a termékekre is következtetni lehet.
Látnivalók:
- Görögkeleti templom, Zágonbárkány. Épült 1896-ban Szent Miklós tiszteletére. Előtte díszesen faragott hármas emlék-fakereszt – ún. troica.
- Görögkeleti templom Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére. Épült 1967-ben. Belsejében XIX. századi ikonok. A szomszédos Salamás görögkeleti temploma újabb keletű. Védőszentje Szent Miklós.
Tudta-e, hogy Zágonbárkányban ma is élő néphagyomány az újesztendő előtti hajnalozás? A legények újév reggelén „kolindálnak” (énekelnek), majd kecskéknek öltözve járják a házakat és verses-zenés újévi köszöntőket mondanak.