„Jó tanár lenni s az igazat írni” - Imreh István-emlékünnepség Háromszéken

Imreh István történész, szociológus a második világháború utáni erdélyi magyar tudományosság egyik legmeghatározóbb egyénisége volt, a rendtartó és törvényhozó székely falu kutatójaként ismert. Idén van születésének 100. évfordulója, ez alkalomból szülőfalujában, Sepsiszentkirályon emléktáblát avattak, gyerekkora meghatározó helyszínén, Sepsibodokon tiszteletére szobrot állítottak, míg a Székely Nemzeti Múzeumban megszervezett konferencián a neves tanár és kutató személyiségét ismerhették meg az érdeklődők. A Háromszék Vármegye Kiadó ez alkalomra időzítette Imreh István: Törvény és rend a székely faluközösségben című kötetének megjelentetését, amely két legfontosabb munkájának összefoglalása.

Imreh István történész, szociológus a második világháború utáni erdélyi magyar tudományosság egyik legmeghatározóbb egyénisége volt, a rendtartó és törvényhozó székely falu kutatójaként ismert. Idén van születésének 100. évfordulója, ez alkalomból szülőfalujában, Sepsiszentkirályon emléktáblát avattak, gyerekkora meghatározó helyszínén, Sepsibodokon tiszteletére szobrot állítottak, míg a Székely Nemzeti Múzeumban megszervezett konferencián a neves tanár és kutató személyiségét ismerhették meg az érdeklődők. A Háromszék Vármegye Kiadó ez alkalomra időzítette Imreh István: Törvény és rend a székely faluközösségben című kötetének megjelentetését, amely két legfontosabb munkájának összefoglalása.

Elhivatott történetíró, értelmiséget nevelő tanár

Sepsiszentgyörgyön október 4-én, pénteken könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát tartottak a Székely Nemzeti Múzeumban, ahol megnyitóbeszédében Vargha Mihály igazgató rámutatott: olyan történészre emlékezünk, aki a legnehezebb időszakban kutatta közösségünk múltját, akinek kutatásait mai napig hivatkozási alapként tartják nyilván.

Dr. Egyed Ákos történészprofesszor az elhivatott történetíró Imreh Istvánról mesélt, aki közgazdász végzettsége ellenére szeretettel választotta a rendtartó, törvényhozó székely falu kutatását. Funckionalitást vállaló történész volt, aki azt vallotta, hogy nem véletlenül és nem hiába kutatunk, hanem hatni akarunk a társadalomra, foglalkoztatta, hogy mi segít a történelemből a mai székelység megmaradásában. Ő az erkölcsi tartást, az értékrendet, az önismeret fontosságát tartotta követése alkalmasnak.

Dr. Sipos Gábor történész, levéltáros Imreh István a tanárt, a történésznemzedékek nevelőjének alakját rajzolta meg, mint elhangzott, megélhetési kényszerből lett egyetemi oktató, de hamar kiderült, hogy istenadta tehetség, akinek lendületes szabadszellemű szemináriumait imádták a fiatalok. Nem diákokat tanított, hanem értelmiségeket nevelt, hangsúlyozta az előadó.

Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató előadásában arra mutatott rá, hogy Imreh István a székely falvak alapvető sajátosságait, a magasfokú önszerveződést, az autonóm cselekvést emelte ki, de jól tudta, hogy a mindenkori hatalom az elmúlt ötszáz évben folyamatosan a maga képére akarta formálni a székely falvakat, mindig beavatkoztak a székely falutársadalomnak működésébe. A néprajzkutató szerint Imreh István jelentősége abban áll, hogy nagyon alaposan dokumentálta a székely falusi társadalom működését, hétköznapi világát, életműve alkalmas arra, hogy továbbgondolják, kutassák, éppen ezért sok fiatal kutatót inspirált.

Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület képviselője a Háromszék Vármegye Kiadónál frissen megjelent kötetet méltatta. Mint fogalmazott: a Törvény és rend a székely faluközösségben című könyv lehetővé teszi, hogy az új generációk is hozzáférhessenek Imreh István két legfontosabb munkáját tartalmazó kötethez, ugyanis megvásárolni már nem lehetett a nyolcvanas években Magyarországon megjelent kiadást. Az újonnan megjelent kiadás ajánlását Both Noémi Zsuzsa történész, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa jegyzi.

Választott szülőfaluja: Bodok

A sepsibodoki Henter Károly Általános Iskola könyvtárterme Imreh István nevét viseli, és mostantól a József Attila Kultúrotthon parkjában a történész szobra is megtekinthető. A konferenciát követően felavatott mellszobor Vargha Mihály alkotása. Az embert, a diákjai általt elragadónak leírt tanárt akarta tetten érni alkotásában, egy szuggesztív, érett, energikus férfit mintázva meg, osztotta meg a szobrászművész.

A falusi származásnak Imreh István tudományos munkássága szempontjából is jelentősége van, Sepsibodok és a székely falvak történetének kutatása történetírói tevékenységének központi témájává vált, hangsúlyozta Fodor István, a község polgármestere, aki beszédében felidézte az egykori bodoki milliőt is, amelyben Imreh István nevelkedett, utalva Both Noémi Zsuzsanna Imreh István gyermek-és ifjúkoráról szóló írására. A bodokiak emlékezetében Imreh István, mint a folyóparton olvasó, idejét tanulással töltő, társasági élettől távol maradó, tisztelettudó, külsejét tekintve igen vonzó „úri kölyökként” él – hangzott el az ünnepségen.

Nagy büszkeség, hogy kiváló lámpásembereink vannak itt, Háromszéken, közéjük tartozik Imreh István is, aki választott szülőfalujának tartotta Sepsibodokot, fontos volt számára a szülőföld, mutatott rá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. „Méltatlanul keveset tud a szélesebb közvélemény róla, jómagam is akkor találkoztam munkásságával, amikor egyetemistaként szakdolgozatomat a Csíki magánjavakról írtam. Azt gondolhatnánk, hogy rendkívül száraz olvasmány, de éppen ellenkezőleg rendkívül izgalmas,  azt mutatja, ahogy vidékünk évszázadokon keresztül rendet tartott. Rengeteget beszélünk az autonómiáról, és valóban, az autonómia helyben kezdődik: évszázadokra visszamenőleg a faluközösségek saját maguk törvényeit hozták, az élet minden területét rendezték” – mondta a tanácselnök, aki arra is kitért, hogy Imreh István gyűjtésében a szomszédos Zaláné a legelső falutörvénykönyv.

A szoboravató ünnepségen közreműködtek a Henter Károly Általános Iskola diákjai. A szobrot leleplezte Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület képviselője, valamint Fodor István polgármester. Áldást mondott Roth Levente, református lelkész.

Legyünk büszkék értékeinkre

Fontos, hogy jeleket hagyjunk magunk után, legyünk büszkék értékeinkre, beszéljünk azokról a nagy személyiségekről, akik itt éltek, alkottak, ismerjük meg és ismertessük meg a széles világgal, így kerülnek közelebb hozzánk munkásságuk, személyiségük, fogalmazott Fodor Imre, Illyefalva polgármestere október 6-án, vasárnap Imreh István szülőfalujában Sepsiszentkirályban, ahol a neves történésznek, az unitárius parókia épületén elhelyezett emléktábláját avatták fel. 

Imreh István munkásságának üzenetére utalva, Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület képviselője arról beszélt, hogy a faluközösség nem attól közösség, hogy érdekei összekötik, hanem ennél sokkal többről van szó, a közös értékekről. „Imreh István ezeket az értékeket kutatta, és ezt kell most a szentkirályiaknak is újból felépíteni, hiszen az elmúlt száz év meggyötörte ezt a közösséget. Összeköt minket nyelvünk és közös kultúránk, de helyi szinten ez az emléktábla is egy összekötő kapocs” – hangsúlyozta Kiss Jenő. A táblát helyi mester, Zoltáni Béla kőműves és sírkőfaragó készítette el és adományozta a településnek, helybéliek is leplezték le, Kiss Áron és Komán László személyében. Áldást mond Buzogány-Csoma István, szentivánlaborfalvi unitárius lelkész.

Szervezők: Kovászna Megye Tanácsa, Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, Kovászna Megyei Művelődési Központ, Bodok Község Önkormányzata, Illyefalva Község Önkormányzata.