100 év elteltével készen állunk egy új kezdetre

A kisebbség és többség viszonyának minősége a többség felelőssége és mindig a többség viszonyulásán múlik, ez Romániában különösen érvényes, hívta fel a figyelmet Tamás Sándor szerdán azon a Nemzeti kisebbségek jogai – 100 év Románia című konferencián, amelyet az Identitás és Párbeszéd Egyesület szervezett Sepsiszentgyörgyön.

A kisebbség és többség viszonyának minősége a többség felelőssége és mindig a többség viszonyulásán múlik, ez Romániában különösen érvényes, hívta fel a figyelmet Tamás Sándor szerdán azon a Nemzeti kisebbségek jogai – 100 év Románia című konferencián, amelyet az Identitás és Párbeszéd Egyesület szervezett Sepsiszentgyörgyön.

Nem panaszkodni szeretnénk, hanem megoldást keresni közösen a román többséggel, szögezte le előadása elején Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott ígéreteket kérte számon. „Romániában kettős mércét alkalmaznak a törvényhozásban, a közigazgatásban, az igazságügyben, a gazdasági fejlesztések terén. Míg lehet Bukovina vagy Dobrudzsa napját törvénybe foglalni, addig március 15-e nem lehet a romániai magyarok hivatalos ünnepe. A Pro Turismo Terrae Siculorum turisztikai egyesület bejegyzését azzal az indokkal utasította el a marosvásárhelyi Táblabíróság, hogy nemlétező régiót nem lehet promoválni, ehhez képest semmi gond nincs Bukovina, mint történelmi régió népszerűsítésével” – sorolta a példákat a tanácselnök. „Nemcsak jogfosztásról beszélhetünk, hanem a közösség vezetőit ért megfélemlítési akciókról is, ilyen például Antal Árpád, Ráduly Róbert, Borboly Csaba vagy Mezei János ügye” – tette hozzá.

„A székelyföldi emberek nem akarnak mást, mint ami több uniós tagállamban már jól működik. A régió lakosságának 75 százaléka magyar anyanyelvű, mégsem használhatjuk hivatalosan anyanyelvünket. Nemcsak nyelvhasználati gondjaink vannak, hanem a román nyelv oktatását is szándékosan nehezítik, például most épp az elemi iskolások szenvedik meg ezt a helyzetet.  Fontos célkitűzésünk, hogy Székelyföldön a román mellett legyen a magyar nyelv is hivatalos” – hangsúlyozta Tamás Sándor. „A nehézségek ellenére úgy érezzük, hogy száz év elteltével készen állunk egy új kezdetre, van erőnk és tudásunk, hogy partnerek legyünk Székelyföld és Románia fejlesztésében” – összegzett Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Az egész napos interetnikai konferenciát az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával szervezték, a programban oktatási, közigazgatási, vallási, nyelvhasználati kérdéseket boncolgattak a meghívott előadók, az elméleti és gyakorlati megközelítésben egyaránt.