170 éves a Székely Hírmondó

A Székely Hírmondó első száma 1849. június 7-én jelent meg, erre a jeles sajtótörténeti eseményre emlékeztek pénteken a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A háromszéki sajtó kezdetei című konferencián mutatták be a Háromszék Vármegye Kiadónál erre az alkalomra megjelent Váry O. Péter újságíró Háromszék hadi lapja: a Székely Hírmondó című tanulmánykötetét.

A Székely Hírmondó első száma 1849. június 7-én jelent meg, erre a jeles sajtótörténeti eseményre emlékeztek pénteken a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A háromszéki sajtó kezdetei című konferencián mutatták be a Háromszék Vármegye Kiadónál erre az alkalomra megjelent Váry O. Péter újságíró Háromszék hadi lapja: a Székely Hírmondó című tanulmánykötetét.

A Bem József által létesített négy erdélyi hadi lap közül egy Kézdivásárhelyen jelent meg, a 170 éve napvilágot látó Székely Hírmondó egyúttal Háromszék első lapkiadványa is volt, idézte fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében. Bem tábornok Kézdivásárhely kérésére ajándékozta oda tábori nyomdáját, jutalmul a város polgárainak hazafias helytállásáért, az ágyúöntés és lőporgyártás terén elért kiemelkedő sikereikért, de így próbálta meghálálni a háromszéki székelységnek a harctereken tanúsított nagyszerű haditetteit is. „Ma a tábori nyomda itt, a múzeumban megtalálható, ezen nyomtatták a Székely Hírmondót. A sajtótörténet négy lapszámot tart számon, egyetlen teljes sorozatát az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi, feltételezik azonban, hogy van egy ötödik lapszám is” – hívta fel a figyelmet a tanácselnök. Mint kiemelte, Bem tábornok felismerte, mennyire fontos a tájékoztatás, hogy fel kell lépni az osztrákok által gyakorolt álhírkeltésével szemben. A Székely Hírmondó egyúttal Háromszék első lapkiadványa is volt, ezért az újság megjelenése egyben a háromszéki sajtó születésnapja is, emlékeztetett a tanácselnök, aki boldog születésnapot kívánt az 1996. március 15-én újraindított lapnak. A Székely Hírmondó Kocsis Károly főszerkesztő vezetésével ma is megjelenik napilapként Kovászna megyében. 

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere szerint a Székely Hírmondó 1849-es megjelenése nem csak a kézdivásárhelyi sajtótörténetben mérföldkő, hanem fontos momentuma a háromszéki sajtótörténetnek is. „Úttörők voltunk ebben a kérdésben is, azon kevés kisvárosok közé tartozunk, ahol ma is működik lap, rádió és televízió, tehát attól nem kell félnünk, hogy a világ lemarad rólunk. Nem kell ecsetelnem, hogy mennyire nehéz ma lapot vagy bármilyen médiumot működtetni, de bármekkora utat is törjön magának az online világ, hiszem, hogy a kézbe vehető újság élményét sosem fogja pótolni semmi” – hangsúlyozta az elöljáró.

„Ma évfordulót ünneplünk, 170 éve jelent meg a Székely Hírmondó, amikor a székely nép szabadságharcot folytatott, sajnos ma is így van és óriási a felelőssége az újságíróknak” – mutatott rá Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke köszöntőjében.

A Székely Hírmondó nem nagyigényű, de gondosan szerkesztett forradalmi újság volt, és ha sok adattal nem is szolgálhatott rövid fennállása során, a Háromszék önvédelmi harca utolsó időszakában uralkodott szellemi állapotok pontos megörökítőjeként érdemel kiemelt helyet a történelemben – értékeli a frissen megjelent tanulmánykötet szerzője, Váry O. Péter újságíró, aki több mint két évtizede foglalkozik sajtótörténettel. A Háromszék hadi lapja: a Székely Hírmondó című kötet elsősorban Árvay József levéltáros kutatásaira alapoz, kiegészítve az elmúlt ötven évben előkerült adatokkal – mondta el a konferencián a szerző, hozzátéve, hogy tanulmányát egy sajtótörténeti ismertetéssel tette kerekké, mely a magyar nyelvű sajtó kialakulását mutatja be a kezdetektől a második világháború utánig.

A Székely Hírmondó feltételezett ötödik lapszámáról szólt Salamon Ferenc előadása, aki személyesen nem lehetett jelen, így értekezését Józsa Zsuzsanna, a Háromszék napilap munkatársa olvasta fel.

 A konferencia második részében Sarány István: A Hadi Lap címmel, Ambrus Attila: A Brassói Lap(ok), Szekeres Attila István: A Keleti Újság és Keöpeczi Sebestyén József, Matekovics János Zoltán: A Nemere címmel tartott előadást.

A sajtótörténeti konferencia a Háromszék nem alkuszik program része volt. Szervezők: Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megyei Művelődési Központ, Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja – Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár, Székely Nemzeti Múzeum, Incze László Céhtörténeti Múzeum, Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete.