A falugondnok segít!
2011. március 9., szerdaA falu papírmunkáinak lebonyolítója, beszerező, iskolásokat és nyugdíjasokat fuvarozó sofőr, aki kiváltja az idősek gyógyszereit a patikából, segít ahol tud: ez a falugondnok.
A falu papírmunkáinak lebonyolítója, beszerező, iskolásokat és nyugdíjasokat fuvarozó sofőr, aki kiváltja az idősek gyógyszereit a patikából, segít ahol tud: ez a falugondnok.
Március 9-én, szerdán, Komollón a falugondnoksági program szükségéről és háromszéki lehetőségeiről tartottak konferenciát.
„Mit várunk el a falugondnokoktól, a falugondnokság intézményétől? Azt, hogy életet leheljenek egy olyan településbe, amelynek a létjogosultságáról a helyiek már lemondtak. Azt szeretnénk, ha ezek a közösségek éreznék, hogy nincsenek teljesen elzárva a világtól. Hogy a falugondnok konkrét tevékenysége miben merül ki, az településenként, a lakók igényei határozzák meg. Korábban is hangsúlyoztuk, hogy a megyei tanács olyan emberek, programok, tervek mellett kötelezi el magát partnerként, amelyek egy egész közösség hasznára fordíthatók, a falugondnokság pedig ilyen kezdeményezés” – fogalmazott Tamás Sándor háromszéki önkormányzati vezető.
Az eseményen részt vett Balla Barna kommollói református lelkész és falugondnok, Balázs Sándor a Romániai Falugondnokok Szövetségének elnöke, Ghyczy Gellért Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának helyettese is. Személyes tapasztalatok alapján beszélt Balla Barna a komollói falugondnokság kialakulásáról: a kezdetekkor csak egy mikrobuszt szerettek volna, hogy a gyerekek eljuthassanak iskolába. Balázs Sándor is a hasonló szükségletek miatt kialakuló gondnokságokról számolt be, hangsúlyozva, hogy a falugondnok a személyes kapcsolatokra építve tud komolyan segíteni egy település életében: fontos, hogy az emberek megbízhassanak benne.
Magyarországon minimális kormányzati támogatással, a helyi önkormányzatok segítségével működik számos településen a falugondnoki szolgálat. Ennek feltétele, hogy a munkakört ellátó személynek legyen egy autója, amivel intézkedhet – ez pedig a többi szociális programhoz képest minimális költségvetést jelent, amit nagy hatékonyság jellemez összegezte a magyarországi tapasztalatokat Ghyczy Gellért. Fontos az is, hogy hazai programok lebonyolításához az anyaországban is lehet pályázni. A főosztályvezető azt is elmondta: az erdélyi példák alapján világos, hogy a helyi falugondnokok tisztában vannak a gondnokság működésével.
Tamás Sándor hangsúlyozta: a megyei önkormányzat partnersége azt jelenti, hogy anyagilag is támogatja a falugondnokságokat. A megyében Komollón kívül is több helyen létezik ilyen kezdeményezés: Zalánpatakon, Ikafalván, Felsőcsernátonban.
A konferencián részt vett Vetési László a Diaszpóra Alapítvány vezetője is, aki a falugondnokság és a szórványmentés összekapcsolásáról beszélt, Zonda Erika a Hargita Megyei Tanács munkatársa, aki a hazai önkormányzatok támogatási lehetőségeit ismertette. A rendezvényen előadást tartott Ördög Gyárfás Lajos Kovászna Megyei Tanácsának oktatási és civil szervezeti irodájának vezetője, Csörszné Zelenák Katalin a Falugondnokok Duna–Tiszaközi Egyesületének elnöke, Marian Ida Szilágybagos polgármestere, valamint Vajda Imre és Tófalvi Tibor, akik a hazai falugondnoki tevékenységről tartottak beszámolót.