Itt vagy: » Sajtószoba » Hírek » Erdély a Nagy Háborúban - Könyvbemutató Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön

Erdély a Nagy Háborúban - Könyvbemutató Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön

2018. március 14., szerda

Hétfőn, március 12-én Kézdivásárhelyen, majd március 13-án, kedden Sepsiszentgyörgyön mutatták be, Koszta István hadtörténész: Erdély a Nagy Háborúban 1914-1916 augusztus című könyvét. Az esemény része a Kovászna Megye Tanácsa által elindított, 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programsorozatnak. A most bemutatott könyv egy négy kötetes sorozat második része, az első kötet A sors kereke a végzetre forog? címmel jelent meg

Hétfőn, március 12-én Kézdivásárhelyen, majd március 13-án, kedden Sepsiszentgyörgyön mutatták be, Koszta István hadtörténész: Erdély a Nagy Háborúban 1914-1916 augusztus című könyvét. Az esemény része a Kovászna Megye Tanácsa által elindított, 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programsorozatnak. A most bemutatott könyv egy négy kötetes sorozat második része, az első kötet A sors kereke a végzetre forog? címmel jelent meg.

Köszöntőbeszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: „1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programsorozattal készültünk az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumi évére. Azt fogjuk felmutatni, hogy az erdélyi magyarság Románia értékteremtő közössége, és ekként szeretnénk megélni a többség tiszteletét is. Ehhez a gyulafehérvári ígéretek betartásán keresztül vezet az út. Az idei év nem csak a gyulafehérvári határozat 100 éves évfordulója, hanem a Nagy Háború centenáriuma is. Tetszik vagy sem egyeseknek, de mi – székelyföldiek – a háborúból is kivettük a részünket. Igaz, hogy a barikád másik oldalán. De a katona, az katona, aki a szülőföldjét védi. Elődeink pedig ezt tették: a szülőföldünket védték!

Kézdivásárhelyen a szervezők a jelenlevőket egy rövid, Kézdivásárhelyt érintő és a Nagy Háború első szakaszát felelevenítő témájú filmrészlettel hangolták rá a beszélgetésre, amelynek zárómondata adta az est témáját. Dimény Attila, a kézdivásárhelyi Incze László Múzeum vezetője az est házigazdájaként mutatta be a csíkszeredai szerzőt, aki nem ismeretlen a háromszékiek számára, hiszen Koszta István már íróként mutatott be itt korábban megjelent munkáiból.

Sepsiszentgyörgyön a házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató felvezetésével a bemutatott kisfilm legizgalmasabb részét a csernátoni Végh Pál naplójából idézett plasztikus részletek képezték, hiszen így lehetett betekintést nyerni abba a háttérbe, ahol a nagy történések mögötti emberi dimenziók domborulnak ki.

A szerző négykötetesre tervezett tanulmányában kívánja az olvasó elé tárni mindazt, amit a levéltárakban található írásokból tudni lehet Erdély szerepéről a Nagy Háborúban. Lánya kérésére 1997-ben kezdett bele felmenői kutatásába. Ekkor szembesült azzal, hogy a levéltárakban érintetlenek azok a dokumentumok, amelyek Erdély első világháborús szerepét őrzik. Ezért döntött úgy, hogy alapos munkával, a „szent őrület” megszállottságával, vág bele egy olyan bonyolult korszakba, amelyet a kezdetektől Párizsig fog követni. A sorozat 20 év levéltári munkának és kitartásának lesz a termése, két kötet már napvilágot látott. Koszta István eddig megjelent könyveinek nem célja bemutatni a Nagy Háború 1914 és 1916-os hadműveleteit, mégis helyenként kitér egyes harcszíntéri

helyzeteknek és azok történetének tényszerű leírására. Véleménye szerint meghatározó, következményei voltak Erdélyben nemcsak akkor, hanem azután is, ugyanúgy miként a székelyföldi emberek számára is, hiszen minden székely családban volt valaki, aki a Nagy

Háborúban részt vett vagy annak áldozatává vált.

 

Hírek