Felavatták Potsa József szobrát

Több mint száz jelenlévő sereglett össze Kovászna Megye Tanácsának előcsarnokában, ahol Háromszék Vármegye egykori főispánja, Potsa József mellszobrát leplezték le.
 

Több mint száz jelenlévő sereglett össze Kovászna Megye Tanácsának előcsarnokában, ahol Háromszék Vármegye egykori főispánja, Potsa József mellszobrát leplezték le.

„Miután Potsa József 1903-ban elhunyt, Sepsiszentgyörgy parkját, amelynek kialakítását a főispán kezdeményezte és anyagilag is támogatta, Potsa parknak nevezték el, és a parkban emlékére mellszobrot kívántak elhelyezni. A mellszobor állítására 108 évet kellett várni” – fogalmazott a Vármegye Napján mondott köszöntő beszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A Sepsiszentgyörgyön, szeptember 26-án, hétfőn leleplezett szobor Vargha Mihály alkotása, amely a megyeháza frissen felújított, régi térképek felnagyított másával díszített előcsarnokban kapott helyet.

„Azokban a korszakokban, amikor a magunk urai lehettünk, mindig nagy célokat tűztünk ki magunk elé. Így volt ez Gábor Áron idejében, de Potsa József főispán, Gödri Ferenc polgármester idejében is, hiszen az utóbbiak hivatali ideje egybeesett, amikor elhatározták: kell, hogy legyen egy erősödő, gyarapodó, fejlődő Székelyföldnek, amelynek sorsát mi magunk alkotjuk saját szokásaink, hajlamaink és szájunk íze szerint” – folytatta Tamás Sándor.

A szobor leleplezése után Markó Béla miniszterelnök-helyettes mondott beszédet, amelyben rámutatott: az elmúlt évtizedekben elsősorban fejedelmeknek, vezéreknek, íróknak, művészeknek emelt az erdélyi magyarság szobrokat. A volt szövetségi elnök hangsúlyozta: bár Potsa Józsefről nem lehet hangzatosan szónokolni, érdemeit mégis méltatni kell, hiszen munkája során felismerte, hogy Székelyföld modernizálása rendkívül fontos. A főispán munkájával lényegesen hozzájárult Háromszék Vármegye társadalmának polgáriasodásához. Markó szerint a szobornak, illetve a szobor által megtestesített üzenetnek a tanács épületén kívül is láthatónak kellene lennie, hiszen az alkotás a megye modernizációs törekvéseinek jelképe. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a felzárkózás folyamatának fontosságát már a székelyföldi önkormányzati vezetők felismerték: Maros, Hargita és Kovászna megyében egyaránt. „Magyarok és románok közt valamiféle konfrontációt emlegetnek” – fogalmazott Markó Béla, aki úgy véli, hogy ezt a problémát felülmúlja a közös érdek, amelyet Potsa József is képviselet, nevezetesen az, hogy a régió gazdaságilag sikeres legyen.

A szoboravatót Cserey Zoltán helytörténész rövid előadása zárt, aki kifejtette: a szobor Háromszék adóssága volt. Potsa életrajzának rövid összefoglalójában Cserey egy hajdani ortodox esperesre hivatkozva mondta el: a főispán elérte, hogy a Bodzaforduló környéki román kisebbség ne érezze magát kirekesztve. Az ünnepség az 1990 után megyei tanácsosi, valamint polgármesteri tisztséget betöltött személyek kitűntetésével folytatódott.