Fiatalokkal erősítik az Összetartozunk programot - Tízéves a székely-szórvány program

Az Összetartozunk székely-szórvány program erős közösségépítő és identitáserősítő jelleggel bír, az elkövetkezőkben pedig nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalok és ifjúsági szervezetek bekapcsolására is, hangzott el szombaton az Árkosi Felnőttképző Központban, ahol a Kovászna megyével együttműködő Hunyad, Fehér, Szeben, Brassó megyei magyar közösségek képviselői és háromszéki művelődési szakemberek tanácskoztak, egyeztették az idei tevékenységeket. A találkozó alkalmat adott arra is, hogy értékeljék a tízéves program eredményeit.

Az Összetartozunk székely-szórvány program erős közösségépítő és identitáserősítő jelleggel bír, az elkövetkezőkben pedig nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalok és ifjúsági szervezetek bekapcsolására is, hangzott el szombaton az Árkosi Felnőttképző Központban, ahol a Kovászna megyével együttműködő Hunyad, Fehér, Szeben, Brassó megyei magyar közösségek képviselői és háromszéki művelődési szakemberek tanácskoztak, egyeztették az idei tevékenységeket. A találkozó alkalmat adott arra is, hogy értékeljék a tízéves program eredményeit.

„Kovászna Megye Tanácsa számára fontos ez a közösségépítő program. Tíz évvel ezelőtt Tamás Sándor, Antal Árpád és Winkler Gyula kezdeményezte a székely-szórvány együttműködést, amelyből számos életképes program, kapcsolat nőtt ki. A továbbiakban is folytatjuk az Összetartozunk programot, néhány elemét újragondolva, átalakítva” – fogalmazott köszöntőjében Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.

Winkler Gyula EP-képviselő, a program egyik kezdeményezőjeként a szórványközösségek bástya szerepéről beszélt, hangsúlyozva, nemzeti érdek a bástyák megtartása. „Ez a program az évek folyamán bővült, egyre többen csatlakoztak, egyre több közösség kapcsolódott be. Oltean Csongorral, a MIÉRT elnökével egyeztetve javaslom, hogy az elkövetkezőkben az ifjúsági mozgalmak, a fiatalok kapjanak nagyobb szerepet ebben a programban, hiszen a fiatalok jelentik a jövőt és ha ők megértik, megérzik, hogy ennek a programnak értelme, haszna van, akkor ők maguk biztosítanak jövőt a székely-szórvány partnerségnek” – emelte ki Winkler Gyula, megköszönve a háromszéki önkormányzati vezetőknek, hogy tíz évvel ezelőtt nyitottan, segítőkészen fordultak a szórványközösségek irányába.  

Az évfordulók azt jelzik, hogy működik az adott program, nem szalmalángként lobbant fel, értékelte Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke. „Szórvány az a közösség, amely saját erőforrásait felhasználva nem tudja megőrizni identitását. Ez a meghatározás magában hordozza a székely-szórvány program lényegét is: külső segítséget nyújtani” – emelte ki az ügyvezető alelnök, aki egyetértve az előtte szólóval úgy vélte, helyzetbe kell hozni a fiatalokat, engedni, hogy olyan világot hozzanak létre, amelyben jól érzik magukat.

Az elmúlt tíz évben sok szép élmény született, számolt be Kiss Csilla programfelelős, Háromszék Hunyad, Fehér, Szeben, Brassó és Máramaros megyével alakított ki együttműködést. Kovászna Megye Tanácsának munkatársa elmondta: a tíz év számokban 134 kulturális műsort, 11 szakmai konferenciát, 60 ifjúsági rendezvényt és tábort, 52 szociális támogatást, 45 magyar napokat jelent.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője, Imreh István véleménye szerint nem elég a kulturális értékcsere, hanem mellette érdemes hangsúlyt fektetni a tudástranszferre és a személyes kapcsolatok tovább erősítésére.

Soós Zoltán konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében ismertette a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor Programot. Amint a beszélgetésen kiderült, az Összetartozunk székely-szórvány program több eseménye is Petőfi-ösztöndíjas kezdeményezésére indul el, többek között így születtek a Fogarasi Magyar Napok és a Vízaknai Magyar Napok.

A háromszéki művelődésszervezők és a szórványközösségek képviselői a szombati napon az idei tervezett programokat egyeztették. Kovászna Megye Tanácsa részéről elhangzott egy olyan javaslat is – Vetési László szórványszakértő kezdeményezésére –, hogy felvennék a kapcsolatot a szászsebesi, szászorbói és szászkézdi közösségekkel, hiszen a háromszéki székelységnek ez volt az előző állomáshelye, akkori jelenlétüket ma is őrzik ezek a települések.