Itt vagy: » Sajtószoba » Hírek » Hagyományos kézműves értékeink tisztelete

Hagyományos kézműves értékeink tisztelete

2018. június 15., péntek

Öt év kutatómunka eredményének egy szeletét mutatják be a Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című kötetben, amely harminc népi mesterséget ismertet.  A dr. Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa által jegyzett könyv a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában jelent meg, bemutatóját csütörtök este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartották. A kiadvány Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre.

Öt év kutatómunka eredményének egy szeletét mutatják be a Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című kötetben, amely harminc népi mesterséget ismertet.  A dr. Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa által jegyzett könyv a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában jelent meg, bemutatóját csütörtök este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartották. A kiadvány Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által támogatott kutatás eredményeként jött létre.

Hosszú út fontos mérföldköve ez a könyv – vezette fel a Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című kötet könyvbemutatóját Imreh Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója, ismertetve a 2013-ban indított Háromszék és Erdővidék népimesterségeinek és kézműves hagyományainak számbavételét célzó, értékfelmérő program hátterét. Mint elmondta, az elkövetkezőkben nemcsak Kovászna megyei, hanem Hargita és Maros megyei mesterek is bekerülnek a népi mesterek adatbázisába, ugyanakkor további mesterségbemutató dokumentumfilmek készülnek. A most megjelenő könyv célja, hogy a laikusnak is élvezhető, de szakmai szempontok szerint is értékes anyagot mutasson be, tette hozzá az igazgató.

Az elmúlt években dr.  Kinda István rendszeres kutatásokat végzett Háromszék falvaiban, ahol pontosan felkutatta, megvizsgálta, dokumentálta és inventarizálta a vidék kézműves hagyományait, eszközkészletét, technológiai folyamatait és termékeit, ismertette a kötetet és a benne összefoglalt kutatómunkát dr. Pozsony Ferenc, egyetemi tanár, akadémikus.

Eredményeivel kapcsolatban kiemelném: a háromszéki falvak lakossága egészen a 20. század közepéig elsősorban helyi, természeti erőforrásokra építette életstratégiáját. Tehát az itt élő és munkálkodó mesterek legtöbbször a falvak tőszomszédságában lévő természetes anyagokat hasznosították: pl. az ácsok, asztalosok, kádárok, kerekesek, szénégetők a közeli erdők faanyagát, a tímárok, szűcsök, cipészek a helyben tenyésztett állatok bőrét, a téglavetők, fazekasok, cserépkészítők a falvak területén található agyagot, a kőfaragók a legközelebbi kőbányák anyagát, a szövőasszonyok a helyben megtermelt kender, len és gyapjú szálait, a pékek és mézeskalácsosok a környéken megtermelt lisztet, burgonyát, mézet stb. hasznosították. Messzemenően egyetértek a szerzővel abban, hogy hosszú távon éppen ezeknek az erőforrásoknak (szántóföldnek, kaszálóknak, legelőknek, erdőknek, kőbányáknak, borvízforrásoknak) megtartása, megőrzése, tulajdonlása jelentheti a mindenkori központi hatalomtól viszonylag független, autonóm székely élet, életvilág, társadalom, kultúra hosszú távú fennmaradását” – fogalmazott dr. Pozsony Ferenc.

Becsléseink szerint a megye lakosságának legkevesebb 0,5%-a, azaz több mint 1000 ember kiváló szakmai szinten, mesterfokon ismerője és űzője egy vagy több hagyományos háziipari foglalkozásnak. Az olyan mesterségek, mint a kézi tégla- és cserépvetés, a mészégetés vagy a szénégetés Európa reliktumfoglalkozásainak számítanak, melyek másutt évszázadok óta kihaltak, éppen ezért dokumentálásuk, védelmük, megőrzésük és bemutatásuk fontos kulturális, muzeológiai és turisztikai érdek. Kutatási programunk és kiadványunk felhívja a figyelmet arra, hogy a hagyományos anyagok, módszerek, eljárások ismerőiként a mesterek személyében a kétkezi munkásoknál többet, a háromszéki hagyományos értékeket továbbörökítő kézműveseket tisztelhetjük” – hangsúlyozta dr. Kinda István, a kötet szerzője.

A könyvbemutatón Gál József zabolai kerekesmester bemutatót tartott.

A 370 oldalas könyv megvásárolható a Kovászna Megyei Művelődési Központban.

*** Kovászna Megyei Művelődési Központ az elmúlt öt évben Háromszék kulturális-néprajzi örökségének a felmérését, tudatosítását, védelmét és bemutatását vállalta fel. A néprajzi kutatás során 43-féle élő foglalkozás dokumentálását végeztük el, majd egy Norvégia, Izland és Liechtenstein által támogatott program keretében elkészült 250 népi mester szakmai portréja, adatlapja, megvalósult 3 régi műhely teljes eszközállományának fotódokumentálása, valamint 10 mesterséget dokumentáltunk filmes módszerekkel, az így elkészült nyersanyagból pedig 10, egyenként 15 perces dokumentumfilmet készítettünk el. A program eredményei a www.mestersegek.ro és a www.folktrades.ro honlapokon kerültek nyilvánosságra. A most megjelent kötet ebből a merítésből 30 foglalkozásformát mutat be, a feldolgozott témák közt a hagyományos termékelőállító, s azáltal a közösségek életét könnyebbé, szebbé tevő változatos népi mesterségek körét vették számba. Kiemelten figyeltek a hagyományos alapanyagot, tudást, technológiát, eljárásokat hasznosító házimunkákra, a háziipar és a kisipar különböző formáira, valamint a komplex mesterségekre is.

Hírek