Hatolykai Potsa Józsefre emlékezünk - Szobrot kapott a „székelyek atyja”

Hatolykai Potsa József (1836-1903), Háromszék vármegye főispánja hivatalba lépésének 145. évfordulója alkalmából vasárnap mellszobrot avattak Szentkatolna községben, Hatolykán. Az eseményre életpályáját bemutató kötettel és szabadtéri kiállítással is készültek a szervezők. A székelyek atyjaként emlegetett egykori főispán 26 évig szolgálta Háromszéket ebben a tisztségben, szerteágazó tevékenysége nagy hatással volt az egész térség fejlődésére.

A Kovászna Megye Tanácsa, Szentkatolna Község Polgármesteri Hivatala, a Liszt Intézet – Sepsiszentgyörgy és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében megtartott ünnepség vasárnap délelőtt szentmisével kezdődött a hatolykai római katolikus templomban. Ezt követően Tóth Szabolcs Barnabás történész bemutatta az évforduló alkalmából megjelent Potsa József Háromszék történetében című könyvét, majd rövid történelmi kitekintő után beszélt a rendkívül népszerű és nagyhatású főispán tevékenységéről.

Demeter László, a Tortoma Könyvkiadó vezetője a millenniumi ünnepségek körülményeit idézte fel, majd ismertette a Háromszék Vármegye Emlékkönyvének jelentőségét, bemutatva a Magyarország fennállásának ezeréves évfordulójára készült kötet hasonmás kiadását.

Az ünneplő közösség a templomból a hatolykai fürdőközpont elé vonult, ahol a folytatásban házigazdaként Tusa Levente, Szentkatolna község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, pusztítani könnyebb, mint építeni, ennek ellenére ez a közösség azon van, hogy építkezzen. „Hálát adhatunk az összetartozásért, és büszkék lehetünk arra, hogy ilyen példamutató személyiségnek állítunk szobrot itt, Hatolykán” – hangsúlyozta a község vezetője. 

„Ha egy közösség szobrot állít, kifejez egy erős akaratot, egy határozott állásfoglalást. Kiemel valamit, ami számára értéket jelent, amit nemcsak megőrizni, hanem továbbadni is kíván: közölni, üzenni kíván valamit a mának és a jövő nemzedékének” – hangsúlyozta Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője. A főkonzul Mikszáth Kálmán jellemzését idézte, aki így írt Potsa Józsefről: „Kormányok jöttek, mentek. Potsa mindig ugyanaz marad, mint egy elkerülhetetlen földi gondviselés, avatott, szigorú, de igazságos kézzel tartva a láthatatlan gyeplőket megyéjében. Föl is emelte majdnem a mintamegyék közé”.

Ma is időszerű a szülőföld iránti szeretet

Potsa József hatolykai szobrának kezdeményezője a helyi közösségből való, Czibak László, nyugalmazott tanító javasolta, hogy itt állítsanak szobrot az egykori legendás főispánnak, elevenítette fel Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében rámutatott, tavaly Potsa József születésének 185. évfordulója volt, míg idén lesz 145. éve, hogy 1877-ben Háromszék vármegye főispánja lett, ez adta a megemlékezés időszerűségét. „A megye és egész Székelyföld számára Potsa József, Háromszék vármegye egykori főispánjának személyisége, életpályája, világnézete túlmutat saját korszakán, ma is érvényes és aktuális tanítása. Élete példája azt igazolja vissza, hogy ma is időszerű a szülőföld iránti szeretet, a közösség iránti felelősségvállalás, a nehéz időkben való helytállás, az elesettek felkarolása. Az általa vezetett megyei közigazgatás nagymértékben hozzájárult a művelődés, oktatásügy, szociális ügyek, ipar és turizmus terén Székelyföld akkori fejlesztéséhez. Párhuzamot is vonhatunk, hiszen olyan közügyekről van szó, amelyek ma is fontos kérdések a megyei önkormányzat tevékenységében, Háromszék fejlesztésében” – hangsúlyozta a tanácselnök.

Nagy megtiszteltetés volt, hogy olyan férfiút kellett megmintázni, aki múzeumunk sorsának egyengetésében is sorsot vállalt, mondta el az ünnepségen a szobor alkotója, Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint kiemelte, fontos volt a meglévő források feltérképezése, különösen Gyárfás Jenő festménye, de az is, hogy a mának, a jelenhez szóló alkotás szülessen.

Az ünnepet a helyi óvodások és iskolások fellépése színesítette, áldást mondott Potyó Ferenc, pápai prelátus plébános, majd az eseményt koszorúzás zárta. A fürdőközpont előtti téren a Liszt Intézet – Sepsiszentgyörgy szervezésében tekinthető meg egy szabadtéri kiállítás, amely Potsa József életét és munkásságát mutatja be. Célja, hogy átfogó képet nyújtson Potsa családi hátteréről, gyermekkoráról, korai életpályájáról; tapasztalt köztisztviselői sikereire rámutatva hangsúlyozza a főispán vállalt szerepét a Háromszék modernizálásában. A tárlaton végighaladók megbizonyosodhatnak róla, Hatolykai Potsa József tetteivel rendkívüli módon hozzájárult a régió fejlődéséhez.

*** Hatolykai Potsa József 1836. május 14-én született Marosvásárhelyen. Kolozsváron járt iskolába. Ifjúként került a család háromszéki és Kis-Küküllővármegyei birtokaira. Közigazgatási szerepet először 1861-ben vállalt, amikor vármegyei jegyzőként dolgozott, majd székbírónak választották meg. A kiegyezés évében Kis-Küküllő vármegye közigazgatási főbírójaként tevékenykedett, majd ugyanott alispán volt. Alig 41 évesen Háromszék vármegye főispánjának nevezték ki, 26 évet szolgált ebben a tisztségben. A vármegye történetében a közigazgatás működése a 19. század utolsó negyedében összeforrott Potsa József személyével. Szinte nem találunk olyan gazdasági, ipari, művelődési eseményt, amelynek kapcsán ne fordulna elő neve. Sok időt fordított karitatív jellegű tevékenységekre. A helyi ipar és vasút fejlesztésének elkötelezett híve volt, attól remélte a székelység jólétét.