Ismernünk kell szülőföldünk történetét

Háromszék honismereti bibliográfiájával 2012-ben indult a Háromszék Vármegye Kiadó Székelyföld települései című sorozata. Eddig kilenc kötet jelent meg, a héten mutatják be a zágoni monográfiát, amelyet magyar és román nyelven is kiadtak.

Háromszék honismereti bibliográfiájával 2012-ben indult a Háromszék Vármegye Kiadó Székelyföld települései című sorozata. Eddig kilenc kötet jelent meg, a héten mutatják be a zágoni monográfiát, amelyet magyar és román nyelven is kiadtak.

Minden nagy ügy egy álommal kezdődik, idézte fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kedden, a könyvsorozat ismertetőjén. „Elképzelésünk szerint a sorozat részeként a megye összes településéről megjelenik monográfia, megalapozva ezáltal a megyemonográfia megírásának lehetőségét. Ugyanakkor, ahogy a sorozat neve is jelzi, nem megyékre leosztva, hanem egységes Székelyföldben gondolkodunk. Célunk az, hogy támogassuk a helytörténeti kutatásokat, kulturális intézményeink közreműködésével az elmúlt tíz évben száz szerzőnek, alkotónak biztosítottunk lehetőséget kutatásra és publikációra. Fontos az is, hogy románul és angolul is jelennek meg kötetek, igyekszünk bemutatni azt, amire büszkék vagyunk: szülőföldünket” – részletezte a tanácselnök.

A sorozat első köteteit Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató és Tóth Szabolcs Barnabás helytörténész szerkesztette, majd Kinda István néprajzkutató és Csáki Árpád történész is bekapcsolódott a szerkesztésbe. Tudományos munkán alapuló, gazdagon illusztrált, ismeretterjesztő kötetekről van szó, hangsúlyozták a kötet szerkesztői.

„Ezek települési monográfiák, a kötetben természeti-földrajzi leírás, földtani jellemzés is szerepel, majd régészeti áttekintés, a történelmi témák között társadalmi berendezkedés, templom- és egyháztörténeti, valamint közművelődési fejezetek, majd néprajzi dolgozatok olvashatóak, végül a kötet utolsó cikke egy jelenlegi helyzetkép, de például Zágon esetében elkészült a neves személyiségek lexikona is” – ismertette a kötetek belső szerkezetét Kinda István, kiemelve, hogy mindig olyan kutatókat kérnek fel, akik az adott szakterület avatott ismerői.

A települések kiválasztásánál az elhelyezkedés mellett az is szempont, hogy kevés előzetesen leközölt anyag legyen, így egyúttal alapkutatás is történik. „Ennek megfelelően gazdag tudásanyag halmozódott fel, a kutatók szívesen eljönnének az adott közösségbe és bővebben mesélnének a település múltjáról, hogy ez a tudás ne vesszen el” – ajánlotta fel Csáki Árpád, aki főleg egyháztörténeti kutatásokat végez, hozzátéve, hogy várják azon helyi szerzők jelentkezését is, akik helytörténettel foglalkoznak, hiszen anyagaikat beemelhetik a kötetekbe.

Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója és a Háromszék Vármegye Kiadó vezetője azt hangsúlyozta, hogy az intézmény számára kiemelten fontos, hogy módszertani munkát is végezzenek, véleménye szerinte ezzel a sorozattal sikerült felnőni a kiadó nevének szellemiségéhez.   

A sorozat első kötete a Háromszék honismereti bibliográfiája (1844–2012) volt, amely 3150 honismereti és néprajzi tételt tartalmaz. Azóta évente egy kötet jelent meg, eddig Zabola, Bodos, Bodok, Alsócsernáton, Dálnok, Mikóújfalu és Zágon (magyar és román nyelven) monográfiája került kinyomtatásra. Előkészületben van Uzon és Nagybacon, számoltak be a szerkesztők.

A Zágon monográfia most jelent meg, a könyv bemutatóját április 10-én, szerdán 18 órától tartják a zágoni Mikes Kelemen Kulturális Központ Gabonás termében, jelen lesz Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a szerkesztők és szerzők csoportja, házigazda Kis József polgármester.