Kőbe vésett falutörvény Zalánban

Vasárnap, szeptember 20-án avatták fel Zalán központjában az első székelyföldi falutörvényt szimbolizáló emlékművet Bodok Község Polgármesteri Hivatala, a Zaláni Református Egyházközség, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében.

Vasárnap, szeptember 20-án avatták fel Zalán központjában az első székelyföldi falutörvényt szimbolizáló emlékművet Bodok Község Polgármesteri Hivatala, a Zaláni Református Egyházközség, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében.

Zalán első írásos említése, hasonlóan a székelyföldi falvak egy részéhez, a 16. századból származik. Közülük azonban Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581. május 16-án, „pünkösd nap után való kedden” írásba is foglalt falutörvénye, mely így kezdődik: „…Mü, Zalánfalvául töttünk ilyen végezést...”. Ennek fontosságát a Sepsibokon gyermekeskedő Imreh István történész is kifejti Törvény és rend a székely faluközösségben című könyvében. A rendtartó és törvényhozó székely falu kutatójaként is ismert szociológus tanulmányaiban megerősíti, hogy a közösség belső szabályzata, a falu rendtartása, a százados együttélés során kicsiszolódó normák foglalata, a falutörvény a nép történetének világszerte megbecsült forrása. Érték, mert a hajdanvolt életforma tanúsága, vallomás egy olyan társadalmi rendről, amelynek kevés az írásos hagyatéka. 

Mindezek emlékeztetőjéül áll mától az emlékmű. Fodor István, Bodok község polgármestere köszöntőjében elmondta: „Őseink olyan szigorú törvények szerint éltek, amit saját maguk hoztak meg és tartottak be, s amelyek ma is időtállóak és aktuálisak. A faluközösségben az életet a hagyományok és az értékrend szabályozta, amelyben fő helyre került a közösség érdeke, az egymásért való felelősség tudata. Kívánom, hogy minden zaláni lakos tekintse magáénak, és mindig emlékezzen a rendtartó ősökre. Vegyünk példát róluk, próbáljuk a faluközösségben betartani mindazt, amit 1581-ben megszavaztak az akkoriak.”

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében kiemelte, ma a székely önrendelkezés eszméjének állítanak emléket, a rendtartó székely falunak. Tallózva a több évszázados falutörvényből a megyevezető hozzátette: „Meggyőződésünk, hogy mindenek előtt a közösségi létet biztosító törvényességet akarták szabályozni, mert kell a törvény a létünkhöz és a közösségi összhanghoz egyaránt. Nemcsak a napi rendet szabályozták, de éltek az erdélyi fejedelem adta jogukkal, azzal hogy Székelyföldön maga a falu és ne a királybíró rendelkezzék a különböző ügyekben, legyen szó a határbeli kártételekről, közföldek igazgatásáról. De hasonlóképpen szabályozták a tisztaság vagy a tűzoltóság rendjét, a nyugalmat, a strázsálást, a pap és a tanító fogadásának a módját, rendelet volt ugyanakkor a tolvajságra és a táncoltatásra is.”  

Az eseményt Magyarosi Para Imola szavalata, István Ildikó népdalénekes előadása, valamint a zaláni református egyház Sarokkő együttesének előadása színesítette. A szürke andezitből készített alkotás Éltes Barna képzőművész munkáját dicséri. Az emlékművet Szász István zaláni lelkész áldotta meg, intve az egybegyűlteket, hogy építsék be a mindennapjaikba mindazt, amit a kőből készült emlékmű magában hordoz.