Olasztelek

A Kormos patak bal oldali teraszán, a Barótról Bardóc felé vezető út mentén fekvő település neve már 1332. évi pápai tizedjegyzékben szerepel Olazteluk néven. Ebből arra lehet következtetni, hogy alapítói olasz telepesek lehettek. Néhány olaszos hangzású családnév, mint a Márkó és a Kolumbán is erre utal.  

A református gyülekezet kőfallal kerített temploma középkori eredetű, jelenlegi alakját az 1857–58-as átépítés során nyerte. Az egyházközség legrégebbi harangja 1489-ből való, ferlirata szerint Szent Márton és az összes szent tiszteletére készült.

A falu jelentős építészeti emléke a 17. századi eredetű Daniel-kastély, melynek emeleti részét és keleti szárnyát II. Daniel Mihály építtette 1669-ben. Az épület mesteri kivitelezésű reneszánsz ajtókeretei és ablakszemöldökkövei épen megmaradtak. Oromzatán díszes kőfaragvány található a Danielek jelmondatával: Deus providebit (Isten gondoskodik). 

E kastély szomszédságában található az 1621–1642 között épült, mára teljesen átalakított Bethlen-kastély, melyben a hagyomány szerint Bethlen Gábor fejedelem a környékbeli vadászatai után megpihent.

Olasztelek neves szülöttje Hermányi Dienes József (1699–1763) református lelkész, a magyar emléklirat-irodalom egyik megalapozója. Szobra az iskola és a templom előtti téren áll. Itt született Kolumbán Lajos (1875–1958) néprajzkutató és innen származott Dénes István (1954–2005) geológus, barlangkutató, szakíró, a Vargyas-szoros kiváló ismerője.

Olaszteleken él Erdély egyik legnevesebb kortárs fametszője, Kósa Bálint. Műhelye az erdővidéki szellemiség otthona.