Sepsiszentgyörgy

Sepsiszentgyörgy a háromszéki művelődési, oktatási és gazdasági élet központja, Kovászna megye székhelye. És Gábor Áron emlékezetes szavai is itt hangzottak el: „Lesz ágyú!”

Sepsiszentgyörgy Kovászna megye székhelye. Az egykori Szentgyörgyfalvából fejlődött várossá, nevét a ma is álló erődtemplomának a katolikus korból származó védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Mint várost, első izben 1431-ben említik. 1880-ban közigazgatásilag egyesült a tőle déli irányba fekvő, szintén régi településsel, Szemerjával. Utóbbinak neve 1407-ből Zenth Maria néven fordul elő. A város része a tőle 9 km távolságra, a Baróti-hegység szívében fekvő Sugásfürdő. Minden régészeti korszakból találtak leleteket ezen a helyen. Sepsiszentgyörgy fejlődése Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idején kezdődött. A megpróbáltatás évei az utolsó török-tatár betörések (1658, 1661) voltak, amikor ősi templomvárát feldúlták, a benne lévőket legyilkolták, rabláncra fűzték. A Habsburg uralom sem hozott különösebb jót. A türelmetlenség a kuruc szabadságharcban bontakozott ki. Ezt követte Mária Terézia által bevezetett határőr-katonai rendszer, amikor a városban huszárezred alakult.

Történelmének dicső korszakát az 1848-49-es háromszéki önvédelmi harc eseményei képezik. Itt mondták ki a fegyveres önvédelmi harc szükségességét. Itt hangzottak el Gábor Áron emlékezetes szavai: „Lesz ágyú!” A megtorlás nehéz évei után jelent meg a gyáripar, a közvilágítás, 1891-ben a vasút. Könyvnyomda, múzeum, napilapok jelennek meg, tanoda épül, megújul a szellemi élet.

A két világháborút követő diktatúra idején tömegesen telepítették be a románságot, tömblakások, lakónegyedek változtatták maira a város képét. A 2002-es népszámláláskor a város nemzetiségi összetétele a következő volt: magyar 46 113, román 14 178. A különbség cigány, német és más nemzetiségeket tesz ki. Sepsiszentgyörgy jelképévé vált a Kós Károly tervezte épület. A Székely Nemzeti Múzeum a Székelyföld egyik legjelentősebb tudományos műhelye, ahol ennek a nemzetnek, és csakis ennek örökségét, szellemi és tárgyi emlékeit, relikviáit őrzik, bemutatják állandó, avagy időszakos kiállításokon. Alapgyűjteményét az imecsfalvi Cserey gyűjtemény képezte, melyet özvegy Cserey Jánosné született Zathureczky Emilia (1823-1905) és Vasady Nagy Gyula gyűjtött és adott össze az említett kúriában és a székely nemzetnek adományozták. 1879-ben nyitották meg. Mai épületét Kós Károly tervei alapján építették 1912-13-ban, az erdélyi építészet elemeinek sikeres felhasználásával. Régészeti, történelmi, néprajzi, természettudományi állandó kiállítása van. Külön teremben láthatók az 1848-49-es magyar forradalom és a háromszéki önvédelmi harc emlékei, dokumentumai.

Látnivalók:

• Vármegyeháza. Klasszicista épület 1832-ből. Homlokfalán Gábor Áron-emléktábla. (Gábor Á. u. 12.)
• Szent József római katolikus templom. Régi, XVIII. századi kápolna helyén épült 1832-34 között. Jelenlegi formáját 1902-ben nyerte el. (Központi park.)
• Református vártemplom. A templom a XV-XVI. században gótikus ízlésben épült. A XVI. században alakították. Megmaradt a szentélyi rész hálóboltozata, mutatós reneszánsz kőajtó bejárata. Belsejében Daczó Ferenc patrónus-jótevő 1602-ban készült epitáfiuma látható. Barokk hagymasisakos harangtornya 1826-ban épült újra. Lőrésekkel és szuroköntőkkel ellátott hármas várfalából (XV-XVI. sz.) csak a belső maradt meg épen. A várat a város régi temetője övezi. Cintermében jeles személyiségek síremlékeit láthatjuk. (Kálvin tér 13).
• Lábasház. A határőrezred székháza, a Stábális. Épült 1820-21-ben klasszicista stílusban. Ebben volt a siralomház, melyben utolsó éjszakájukat töltötték Váradi József és Bartalis János székely vértanúk, akiket, mint a Makk-féle mozgalom résztvevőit 1854-ben a város feletti Őrkőhegy alatt, bitófán kivégeztek. Az eseményre emléktábla emlékeztet. (Szabadság-tér).
• Székely Mikó Kollégium épülete. Végleges formáját 1893-ban nyerte. Homlokfalán gróf Mikó Imre (1805-1876) emléktábla, aki tetemes összeggel járult hozza ahhoz, hogy befejezhessék Háromszék jeles tanodáját. Az épülettel szemben, a központi park szélén áll egész alakos szobra (Bocskai Vince alkotása, 1998). (Szabadság-tér, Gróf Mikó Imre u.2).
• Keresztes-ház. Épült Kós Károly tervei szerint 1913-ban. Gróf Mikó Imre u. 9. Emléktábla adja tudtunkra, hogy itt szállt meg 1927-ben Bartók Béla sepsiszentgyörgyi koncertjének idején.
• Honvéd emlékmű a központi parkban. Állították 1874-ben az 1848-49-béli önvédelmi harc emlékére. Közelében van a kommunista diktatúra áldozatainak emlékkopjája (Haszmann József munkája).
• A Keleti Kárpátok Múzeuma, Gábor Áron utca 16. Tel.: 0267 – 314 139
• Tamási Áron és Andrei Mureşanu színház épülete (az egykori Városháza és a Nagyszálló) Ép. 1854-56-ban. (Szabadság-tér 1.)
• Bazár vagy Árulóház 1867-73 között emelt, óratornyos neoklasszikus és romantikus ízlésű épülete (Szabadság tér 2.)
• Polgármesteri hivatal, az egykori Bérpalota épülete. Épült neoklasszikus stílusban 1896-99-ben. (1 Dec.1918 u. 2).
• Megyei Tanács, Prefektúra, egykori Fogolyán-ház.(Szabadság-tér 4).
• Mihály vajda (1557-1601) szoborcsoport (George Rădulescu Gir alkotása, 1982). (Mihai Viteazul 3).
• Régi görögkeleti templom, Barompiac-tér, Váradi József u. Mai formáját 1871-72-ben kapta. Védőszentje Szent György. Falfestményei Munteanu Vasile munkái (1991-92). A templom előtti téren áll Andrei Şaguna (1809-1873) ortodox püspök egész alakos szobra (Paul Vasilescu alkotása).